A napokban derült ki, hogy a kormány kihagyja (többek közt) a gyógyszerészeket az egészségügyi dolgozóknak megígért, egyszeri bruttó 500 ezer forintos juttatásból a koronavírus elleni védekezésben való helytállásukért.

Kásler Miklós vasárnap este a kormánypárti Demokratának megerősítette az információt: az emberi erőforrások minisztere szerint  eleve „kérdőjellel” szerepeltek a gyógyszerészek a díjazottak listáján, és különben is, „a gyógyszertárak egyébként is azt tették, amit járvány nélkül tettek volna”.

A miniszter ezen kívül azzal érvelt, hogy a gyógyszertárak a magas haszonkulcsaik miatt profitáltak a járványból, hiszen vállalkozásként működnek, a tulajdonosok közel egyharmada pedig külföldi.

A cikk szerzője megjegyezte: a gyógyszerészeket nagyjából annyira illeti meg a pluszjuttatás, mint az élelmiszerbolti eladókat, csak ők nem gyógyszert, hanem tejfölt vesznek le a polcról és adnak oda a vevőnek.

Kásler azonban márciusban még azt írta a gyógyszerészeknek és gyógyszertári dolgozóknak márciusban küldött levelében:

„Ebben az embert próbáló nehéz helyzetben (…) fokozottan számítunk az Önök helytállására, hiszen most valóban elengedhetetlen az egészségügyi ellátórendszer szereplőinek az együttműködése. (…) A szakmai elhivatottság, amivel nap mint nap a betegek szolgálatában állnak, most még nagyobb értéket jelent. Magyarország lakossága érdekében végzett lelkiismeretes munkájukat és kitartásukat előre is köszönöm.”

A 24.hu interjút készített Kásler kijelentései miatt igencsak felháborodott Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével, Hankó Zoltánnal. Az elnök a lapnak elmondta: bár a járvány első heteiben megugrott a gyógyszertárak forgalma (miután az emberek bevásároltak immunerősítőkből, vitaminokból, vény nélkül kapható gyulladáscsökkentőkből, lázcsillapítókból), majd erőteljes visszaesés következett.

Az ágazati átlagbér eleve a nemzetgazdasági átlag alatt van, a megnövekedett betegforgalom pedig nem feltétlenül jár nagyobb bevétellel is: gyakori, hogy a beteg „csak” egészségügyi szaktanácsot kap, ráadásul rengeteg olyan készítményt forgalmaznak kötelezően, ami veszteséges. Emellett azt is kiemelte Hankó, hogy a gyógyszerésznek az előírások szerint kötelező az azonos hatóanyagú készítmények közül az olcsóbbat ajánlania a betegnek, sőt, le kell beszélnie a termék megvételéről olyankor, ha úgy látja, hogy az nem használna, vagy ártana neki.

Az elnök szerint abban sajnos van realitás, hogy a tulajdonosok közel egyharmada külföldi, ám ez azért van, mert hiába van meg a jogszabályi keret ahhoz, hogy a patikák többségi gyógyszerészi tulajdonként működjenek, évek óta hiába kérik az EMMI-től az ilyen irányú intézkedéseket.

„Ráadásul a fokozott terhelést olyan időszakokban kellett állniuk a gyógyszertárak dolgozóinak, amikor még nem volt teljeskörűen kialakítva a megfelelő védekezés sem az egészségügyi szolgáltatóknál, sem a lakosságnál. Azért ne felejtsük el, hogy a gyógyszertárakba is többnyire beteg emberek járnak”

– mondta a kamara elnöke a lapnak.

Szerinte nemcsak a pénzről van szó, hanem arról, hogy most hirtelen alapvető dolgokat, a gyógyszerészek gyógyításban betöltött szerepét kérdőjelezik meg.

„Ez nagyon komoly csalódást jelent, hiszen az volt a kommunikáció, hogy minden egészségügyi dolgozó megkapja, eszünkbe sem jutott volna, hogy minket nem tekintenek annak. A gyógyszerész nem tejfölárus, és ezzel nem a tejfölárusokat akarom megbántani. Nem kereskedők vagyunk, hanem képzett egészségügyi szakemberek”

– mondta.

A gyógyszerészek mellett a gyógytornászok, a szociális dolgozók és a házi segítségnyújtók is kimaradnak a jutalmazásból, nekik a miniszter annyit üzent: mivel a munkáltatójuk és fenntartójuk nem az állam, így nem tartoznak bele abba a körbe, amely kifejezetten az egészségügyi dolgozókat öleli fel, hiába veszélyes az ő munkájuk is a járvány idején – de a hála és köszönet őket is megilleti. Hogy miért téves az a gondolatmenet, ami alapján a kormány kiválasztja, „ki érdemli meg” a pluszjuttatást, arról itt írunk.