Minél előbb megszüntetné az ingyenes fővárosi parkolást Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke – derült ki a Növekedés.hu-nak adott interjújából. Lukács elmondta, hogy közvetlen kapcsolat van a légszennyezettség és a halálozások száma között, tanulmányok szerint már a levegő minőségének minimális romlásával is 15 százalékkal nőtt a koronavírus halálozási aránya.

„Az ingyenes parkolás lehetősége nagyon sok olyan embert is az autó használatára ösztönöz, aki egyébként nem azzal utazott volna a város belső területeire, vagy egyáltalán oda se ment volna.”

– mondta el Lukács, aki szerint a járvány miatt megduplázódó városi csomagszállítás számára is nagy problémát jelent, hogy az egyébként sem könnyű parkolóhely-találáshoz képest most még nehezebbé vált a helyzet, sokszor csak szabálytalanul tudnak megállni.

Nehéz helyzetben a szállítók

Lukács szerint az így kialakult helyzet „szinte elviselhetetlen” a csomagszállítással foglalkozó járművezetők számára, és bár a rendőrök és a közterület-felügyelet általában elnézi a szabálytalan parkolást, ez mégis számottevő stresszt jelent számukra. Nőtt a fluktuáció és emiatt csökkent a szolgáltatás minősége, valamint a parkolás nehézségei miatt megnövekedett szállítási idők több futár alkalmazását tették szükségessé, akik a járműveikkel szintén hozzájárulnak a levegő minőségének romlásához. E még tovább növeli a torlódásokat is.

Lakossági bejelentések alapján Lukács elmondta,

„a csomagszállító járművek szabályos parkolása ma már nagyon ritka, ami például a kerékpársávon történő megálláskor komoly baleseti kockázatot is teremt.”

A külső területekről érkezők megnövekedett száma miatt a helyben élők is alig találnak maguknak parkolóhelyet, illetve több időt töltenek keresgéléssel.

A megoldás Lukács szerint mindenképpen az ingyenes parkolás megszüntetése.

Kerékpársávok és hulladékégetés

A Levegő Munkacsoport elnöke szerint a nagykörúti kerékpársáv kialakításával

„míg korábban két sávban álltak az autók, addig most csak egy sávban teszik ugyanezt”.

Ez tehát nem jelenti a szennyezés növekedését, bár nem tudják, hogy a környező utcák terheltsége nőtt-e. A jó idővel szerinte nőni fog a kerékpárral közlekedők száma, így hát az, hogy nincs jelentős forgalom a kerékpársávokon, szerinte nem jelenti azt, hogy ne lenne igény a kerékpáros közlekedésre. Példaként Koppenhágát hozta fel – bár mostanra éves átlagban a dolgozók fele kerékpárral jár munkába, a hatvanas-hetvenes években még szinte senki sem tette ezt.

A kerékpáros közlekedés népszerűsítéséhez azonban a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtésére, különösen a gépjármű-forgalom csökkentésére van szükség. Ennek egyik módja lehet a Levegő Munkacsoport által régóta javasolt kilométer- és szennyezésarányos útdíjak bevezetése – mondta Lukács.

Bár világszerte csökkenés volt megfigyelhető a légszennyezettség terén a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások idején, Magyarországon és a térségben jelentősen emelkedett a levegő szennyezettsége – ennek oka eleinte az otthoni fűtés (ráadásul sok esetben a nagyon szennyező lignittel), majd a tavaszi zöldhulladék-égetés, illetve a szélcsend és egyéb speciális időjárási körülmények voltak.

Éppen emiatt a levegő minőségének növeléséhez nem elég csak a közlekedést szabályozni, a legfontosabb az illegális hulladékégetés felszámolása.

A Levegő Munkacsoport felmérése szerint a magyar lakosság egyharmada éget több-kevesebb rendszerességgel illegálisan hulladékot.

Ennek érdekében szükséges lenne a hatóságok megerősítésére és a rászorulóknak folyósított fűtési támogatások körének kiszélesítésére. Fontos lenne továbbá, hogy nedves fa helyett száraz fát égessenek a fával tüzelő háztartásokban, mivel utóbbinak sokkal jobb az égési hatásfoka, kevesebb füsttel ég, így a levegőt is kevésbé szennyezi. Mindazonáltal ezek továbbra sem jelentenek hosszú távú megoldást, azt csak az épületállomány korszerűsítése és szigetelése nyújtaná: az Európai Statisztikai Hivatal szerint a magyarok 26%-ának nyáron túl meleg a lakása, télen pedig egyötödük nem tudja kifűteni otthonát.

Ennek komoly következményei vannak: egy 2013-as tanulmány szerint a hőségnapokon 30%-kal többen halnak meg Budapesten, mint egyébként.

Koronavírus

A koronavírus, légszennyezettség és halálozási arány összefüggéseit firtató újságírói kérdésre válaszolva Lukács elmondta, hogy bár sok tényező játszik közre a koronavírus-járvány halálozási rátájának alakulásában, egy háromezer megyét vizsgáló amerikai tanulmány tanúsága szerint ahol magasabb a légszennyezettség, ott egyértelműen többen is halnak meg. Már a légszennyezettség minimális emelkedése is 15 százalékkal emelte a halálozási arányt.

Természetesen figyelembe vettek egyéb tényezőket, így a dohányzást is, de ezek kiszűrésével is erősen összefügg a levegő minősége és a halálozási arány alakulása. Lukács felidézte azt is, hogy arról is születtek tanulmányok, hogy a levegőben lévő porszemeken megtapadva a vírus akár három órán át is fertőzőképes marad – már csak ezért is veszélyesebb a magas szállópor-koncentráció.

„Ha megbolygatjuk a természet rendjét, annak káros következményei vannak. Amíg ezen nem változtatunk, addig különösen számítani lehet ilyen járványokra.” – zárta az interjút Lukács, röviden megismételve, hogy a levegő szennyezettségének csökkentéséről is számos tanulmány született – járható út a szennyező fűtési formák kivezetése, a gépjármű-forgalom csökkentése, valamint a környezetkímélő közlekedési formák elterjesztése is, mert ezek okozzák Magyarországon a legnagyobb problémát.