A járványügyi vészhelyzet kihírdetése után egy hónappal, áprilisban mintegy 428 ezer főre nőtt a potenciális munkaerő-tartalék, olvasta ki az Index a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett grafikonjaiból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rengeteg embert rúgtak ki a koronavírus okozta megszorítások miatt.

Bár az április hónapra vonatkozó, teljes táblázatot várhatóan csak május 27-én publikálják, a KSH friss adatai nem túl jó értékeket vetítenek előre, a 428 ezer fő ugyanis másfélszerese az egy évvel korábbi számoknak.

A Hivatal szerint azoknak az embereknek a száma növekedett jelentősen, akik a „személyes kapcsolat korlátozása miatt nem tudtak aktívan munkát keresni”, tehát a járványügyi korlátozások, a közösségi távolságtartás akadályozta meg őket.

A potenciális munkaerő-tartalék kategóriájába sorolják mindazokat, akiket köznyelvben egyszerűen csak munkanélkülinek hívunk: nem csak a „hivatalos munkanélküliek”, hanem azok is, akik inakítvak, tehát szeretnének dolgozni, de nem tudnak munkába állni két héten belül. A KSH munkanélküliségi adatai lakossági kérdőíves kutatásból származnak.

A grafikonokból az is kiderül, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai közül a legtöbben azok tértek haza április hónapban, akik a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a szállítás, a raktározás és az építőipar területén dolgoztak. Vagyis rengeteg, külföldön vendégmunkásként dolgozó magyar veszthette el állását.

A távmunkában vagy otthonról, azaz home office-ban dolgozók száma is megnőtt: 2020 áprilisában 16,7 százalék volt az arányuk, ami a tavalyi év adatainak a tízszerese.

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói egyébként előző héten, Google keresésekből próbálták rekonstruálni a munkakeresők számát: az akkor tippelt több, mint 400.000 fővel nem lőttek nagyon mellé.