Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Csatát nyertünk, de a háborúnak még nincs vége” – koronavírus-összefoglaló hétfőn

Ez a cikk több mint 4 éves.

Immáron két hónapja van Magyarországon a koronavírus, és megkezdődött a második olyan hét is, amikor a lazított korlátozások érvényesek vidéken. Május 11-én hétfőre virradóra a koronavirus.gov.hu közlése szerint 21-gyel, 3284-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma hazánkban.

Az elhunytak száma idehaza 421-re emelkedett. 958-an már gyógyultan távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 1905. Jelenleg 782 koronavírusos beteget ápolnak kórházban és 42-en vannak lélegeztetőgépen.

Karácsony Gergely levelét megírta

A hét első napján tovább folytatódott a budapesti városvezetés és az országos Operatív Törzs szócsatajája: miután az Operatív Törzs sajtótjákoztatóján elhangzott, hogy nem juttott el hozzájuk Karácsony Gergely adatkérése, a főpolgármester közleményben tudatta: ma elküldte külön is a kormánynak már feltett kérdéseit az Operatív Törzsnek. Karácsony elsősorban arra kíváncsi, hogy   a veszélyhelyzet kihirdetése óta tartó időszakban

  • hány PCR-tesztet végeztek hivatalosan Budapest területén?
  • kikérte a Budapest területén elvégzett, pozitív eredményű, hivatalos és a kormányzat által elfogadott PCR tesztek számát a sztenderd korcsoporti bontásban, illetve annak megjelölését, hogy ezen belül hány fertőzés minősül „lakosságinak” és nozokomiális fertőzésnek.
  • valamint a kormány koronavírus-kutató akciócsoportjának elemzéseit a járvány esetleges visszatérésének lehetőségéről
  • Mivel egy pénteken hozott és aznap életbe is léptetett rendelet szerint az ország minden részéből két budapesti kórházba kell szállítani a súlyos vagy kritikus állapotba került, koronavírussal fertőzött betegeket, Karácsony arra is választ vár, hogy a koronavírus-fertőzéssel kezelt betegeket miért kell közúton Budapestre szállítani?
  • Valamint, hogy a fővárosba szállított betegek a budapesti, vagy esetleg más statisztikában jelennek-e meg a jövőben az operatív törzs tájékoztatói során?

Budapest, 2020. március 24.
A Szent László kórházba visznek egy idõs férfit védõöltözetbe öltözött mentõk a VI. kerületi Eötvös utcából 2020. március 24-én. Budapesten a Szent László kórházban ápolják koronavírussal fertõzött betegeket.
MTI/Mihádák Zoltán

A kornavírusos betegek Budapestre szállításával kapcsolatban hétfőn fővárosi szakpolitikusok Dr. László Imre, Újbuda polgármestere, egykori kórházigazgató és Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok azt nyilatkozták, hogy minden szállítás, felesleges helyváltoztatás a beteg állapotának rosszabbodásának kockázatát hordozza magában, ráadásul az úgynevezett szállítási trauma – a tapasztalatok szerint – növeli a kórházban töltött napok számát. Szerintük a koronavírussal fertőzött betegek szállítása jelentősen növeli az érintkezések számát, ezzel párhuzamosan nő a személyzet megfertőződésének kockázata is.

A két politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a budapesti egészségügyi ellátás jelenleg is túlterhelt, hiszen annak ellenére kell újraindulnia a járóbeteg-szakellátásnak, hogy az ebben részt vevő intézményekből jelentős személyzetet vezényeltek át a járványkórházakba. Ez az intézkedés csak újabb, értelmetlen teher lesz a fővárosi egészségügyi dolgozók számára.

Nem egy személy hurcolta be a vírust

A Pécsi Tudományegyetem virológusai a magyarországi járvány első hónapjában 32, a teljes országra nézve reprezentatív vírusminta genomját elemezték, és igyekeztek közöttük (illetve a világon máshol fertőző vírusok között) leszármazási kapcsolatot találni – erről az Index számolt be. A kutatók többek között azt a következtetést vonták le a rendelkezésre álló adatokból, hogy a magyarországi járvány nem egy személytől indult ki, hanem egyszerre sokan hozták haza a vírust, főként Európából, ugyanakkor a gyorsan bevezetett korlátozó intézkedések valószínűleg hatékonyan előzték meg a gyors továbbterjedést.

Orosháza, 2020. május 11.
Koronavírusteszthez vett minta a Szegedi Tudományegyetem mintavételi pontján, az orosházi Petõfi Mûvelõdési Központban 2020. május 11-én. A koronavírus-szûrõprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerûen kiválasztva. Õk életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat.
MTI/Rosta Tibor

Hétfőtől vidéken kötelező a szájmaszk a Volánbuszokon, újraindul a szentgotthárdi Opel

A lazításokkal együtt új óvintézkedéseket is bevezettek vidéken: hétfőtől kötelező ugyanis a szájmaszk viselése a Volánbusz járművein, és az első ajtón kell felszállni azokra a járatokra, amelyek nem érintik Pest megyét és Budapestet – közölte a busztársaság hétfőn az MTI-vel. Az autóbuszállomások nyitott részein a másfél méteres védőtávolság betartása – a járványügyi szabályozással összhangban – kötelező, a szájat és az orrot eltakaró eszköz viselése ajánlott.

Mindeközben óvintézkedések bevezetése mellett fokozatosan újraindul a termelés az Opel Szentgotthárd motorgyárban szerdától. Az Opel Szentgotthárd március 23-án állította le a termelést a koronavírus-járvány miatt. A gyárban háromhengeres turbó PureTech benzinmotorok készülnek, amelyek sorozatgyártása az idén januárban kezdődött.

Szentgotthárd, 2020. január 9.
Egy dolgozó új motort szerel össze a PSA fejlesztésû, háromhengeres, benzines turbómotorok sorozatgyártásának megkezdése alkalmából rendezett ünnepség napján a szentgotthárdi Opel gyárban 2020. január 9-én. A motorok gyártását egy 38 millió eurós – több mint 12 milliárd forintos – beruházásnak köszönhetõen kezdték meg ezen a napon, ami azt is jelzi, hogy a francia tulajdonos hosszú távon számít a szentgotthárdi gyár dolgozóinak munkájára.
MTI/Varga György

„Csatát nyertünk, de a háborúnak még nincs vége”

Külföldön lassú, óvatos lépésekkel araszolnak a leginkább fertőzött országok is a nyitás felé: több mint két hónapja nem volt ilyen alacsony az egy nap alatt diagnosztizált új koronavírusos esetek száma például Olaszországban a polgári védelem hétfő esti adatai szerint, a korábbiakhoz képest a halottak száma is csupán „enyhén”, 179-cel emelkedett. A kormány döntése a hétfő esti órákban várható az óvintézkedések oldásának esetleges gyorsításáról.

Bizonytalan lépéseket tesznek a franica fővárosban is: óvatosak és kivárnak a párizsiak a koronavírus-járvány miatt nyolc hét után véget ért általános karantén feloldása után. Az MTI tudósítása szerint hétfőn az utcák még csendesek maradtak, kevesen merészkedtek ki, a boltok mindegyike sem nyitott meg. A kormány továbbra is az otthoni munkavégzést ajánlja azoknak, akik számára megoldható, de a kereskedelem beindulása miatt úgy számol, hogy hétfőtől 875 ezren kezdhetnek újra munkába állni mintegy 400 ezer kis- és középvállalkozásnál.

Feloldotta keddtől a Covid-19 koronavírus-járvány miatt március 30-án bevezetett országos kényszerszabadságot az összes vállalat esetében Vlagyimir Putyin orosz elnök is, újabb gazdaságtámogatási és szociális segélycsomagot hirdetett meg, a helyi karanténkorlátozások feloldásában pedig a regionális vezetőkre bízta a döntést.

A világ távolabbi szegleteiben is új fejezet kezdődött a vírus ellenu védekezésben hétfőn: a dél-amerikai országok között kimelekdően sikeresen védekező, már kezdettől nagyon szigorú szabályokat hozó Argentína is lazításokba kezdett: újraindulnak az autó- és ruhagyárak, de az éttermek és a kocsmák zárva tartanak továbbra is, a tömegközlekedést pedig csak a létfontosságú közfeladatokat ellátó munkások használhatják.

Eközben kinyitnak az iskolák, újraindulnak a gyárak és visszatérhetnek az irodai dolgozók is a munkahelyükre Új-Zélandon. A bárok és éttermek is kinyithatnak, ám a csoportos rendezvények továbbra is tiltottak, péládaul házasodni is csak maximum 10 fős körben lehet. Jacinda Ardern miniszterelnök köszönetet mondott a lakosság „ötmmilós csapatának” akik „együtt nyertek csatát” a vírus ellen, ám, ahogy fogalmazott,

„a háborúnak még nincs vége”.

Címlapkép: MTI/Rosta Tibor