Az orosz börtönökben a távolságartás betartása lehetetlen feladat az összezsúfolt rabok számára. Amíg az őrök maszkot viselnek, addig a rabok az életüket féltik – számol be a Moscow Times a nekik név nélkül, illegálisan használt telefonokon keresztül nyilatkozó fogvatartottak beszámolói alapján.
Közülük ketten már hét különböző börtönben is raboskodtak országszerte. Ők arról számoltak be, hogy egyre inkább ideges állapotok kezdenek eluralkodni az ország büntetésvégrehajtási intézményeiben. Az emberi jogi aktivisták is alátámasztják ezt, a rabokkal telezsúfolt rossz szellőzésű cellák tökéletes „koronavírus-tenyésztő Petri csészék”.
Amíg a tömeges megbetegedések elkerülése érdekében már Irán, Bahrein, Szudán és a Fülöp-szigetek is rabok tízezreit engedte szabadon, Oroszországban lassan az ügyvédjükkel sem beszélhetnek a fogvatartottak.
Pedig már a világjárvány kitörése előtt is az egyik legveszélyeztetettebb csoportnak számítottak a fogvatartottak: a világ harmadik legnagyobb börtönpopulációjával rendelkező Oroszországban a rabok 10 százaléka HIV pozitív, nagyjából 14 000 főnek aktív TBC-je van a Szentpétervári Európai Egyetem börtön egészségügyi kutatója, Ksenia Runova szerint.
Az ország nem csak elutasította az emberi jogi szervezetek és jogalkotók felhívásait a rabok szabadon engedésére, inkább 120 fegyenctelepet bíztak meg maszkok gyártásával, a felszerelést egyébként nem kapó rabokat munkába állítva.
A koronavírus már több büntetésvégrehajtási intézetben is elterjedt, az ország hét régiójának 8 börtönében találtalak igazoltan fertőzött rabot vagy őrt. A legérintettebb területen, a keleti Autonom Zsidó régióban 21 fogvatartott és két őr tesztje lett pozitív, és az egyik rab felesége elmondta, semmiféle védőfelszerelést vagy kezelést nem tudnak biztosítani, úgyhogy „ha a férje elkapja a koronavírust, akkor meg is hal.”
Az emberi jogi aktivisták és az elítéltek ügyvédei is egyetértenek abban, hogy az Orosz Szövetségi Börtön rendszer normális körülmények közt sem egy transzparens intézmény. Most azt mondják, a járvány kitörése óta még inkább nehezen lehet rést találni rajta. A börtönök megtiltották a látogatást és a csomagok fogadását, legyen szó akár gyógyszerekről, hogy a vírust a falakon kívül tartsák. Egyes esetekben az őrök 14 napig dolgoznak, utána 14 napig nem.
Mára annyira elszigetelték magukat a világtól, hogy a rabok csak az ügyvédjeikkel kommunikálhatnak, de néha még velük sem. Ez a bezárkózó hozzáállás ahhoz vezet, hogy az emberi jogi szervezetek csak a belülről, illegális kis telefonokon kijutó panaszokra építhetnek, amit szintén kevés információval rendelkező raboktól kapnak.
Az Oroszország Rácsok Mögött szervezete honlapján követi ezeket a panaszokat, amik úgy követik egymást, mint az S.O.S. morse jelzései: egyre nagyobb számú lázas börtönlakó, akut légzési nehézségek megjelenése, maszkjukat nem viselő őrök és rabok, akik nem is jutnak ilyenhez.
Az orosz vezetés az információk felbukkanásával az őt támadókkal szemben igyekszik fellépni. Az Oroszország Rácsok Mögött vezetőjét Olga Romanovat a Nyomozó Bizottság kihallgatásra rendelte be, miután az országban bevezettek egy, a magyarhoz hasonló „fake news” törvényt, aminek a bizottság által minősített esetben 5 év is lehet a büntetése.
Bár Szövetségi Börtön Szolgálat azt állítja már több, mint 1400 tesztet végeztek el, a Moscow Times által megkérdezett börtönök lakói még nem is hallottak ilyesmiről. Sőt, azt mondták az egyszerű lázmérést is csak külön engedéllyel végzik el. És a legtöbb végrehajtó intézményben semmi sem változott a járvány kezdete óta. Nem lett gyakoribb a takarítás, nem végzenek méréseket nemhogy vírus teszteket.
Amióta a szigordó intézkedésekkel próbálják meg a börtönök falain kívül tartani a vírust, a rabok élete csak rosszabb lett: nem láthatják családtagjaikat és alapvető gyógyszerekhez sem férnek hozzá. Nem csoda, hogy áprilisban már több lázadás is kitört szibériai börtönökben, és a Helsinki Egyetem kutatói szerint csak még több várható.
