Több kormányközeli és ellenzéki forrással is beszélt a Direkt36, akik bemutatták, hogyan nézett ki az elmúlt 2 hónap „belülről”. A cikkből kiderül továbbá az is, hogy a fegyelmezettségéről ismert Orbán-kormányban hogyan fordulhatott elő az, hogy a járvány idején többször is szinte órákon belül változtak meg a döntések és a kormánypárti politikusok véleménye bizonyos kérdésekben.

Az „élet írta felül” Orbán döntését az iskolák nyitva tartásáról

Az egyik éles fordulat a Fidesz kommunikációjában a közoktatási intézmények bezárása volt, hiszen a március 13-i videó előtt, amelyben a miniszterelnök bejelentette a digitális távoktatást, még aznap reggel is azt nyilatkozta Orbán a Kossuth rádióban, hogy ilyesmire nincs szükség.

Péntek este 6-kor aztán egyeztetés kezdődött a 7 parlamenti pár között a kérdésről, amely során az ellenzék meglepődve tapasztalta, hogy több kormánypárti politikus is egyetért velük.

A Direkt36-nak egy KDNP-s forrás azt mondta, a Fidesszel ellentétben ők már a megelőző napokban is úgy gondolták, hogy más típusú oktatásra kell átállni. Úgy vélték, hogy ha a szülők a bezárás mellett állnak, akkor azzal foglalkozni kell.

Amint a cikk írja, Kocsis Máté pedig elmesélte az egyeztetésen, hogy a gyereke óvodáscsoportjába lassan már csak az ő gyereke jár, a szülők annak ellenére sem viszik már a gyerekeket az intézménybe, hogy azt gondolhatnák: „ha veszély lenne, arról a Kocsistól értesülnének”. Ezután ő is úgy érvelt, hogy ha a szülők már döntöttek ebben a kérdésben, akkor arra reagálniuk kell.

Egy kormányzati forrás az oknyomozó portálnak minderről úgy fogalmazott: Orbán ugyan nem szeret a „sajtópániknak engedni”, de érezte, hogy lépnie kell, hogy a vezető szerepét vissza tudja szerezni.

„Képes a korábbi döntéseit elengedni. Ha felülírja az élet, akkor alkalmazkodik” – idézi a forrást a Direkt36.

Konstruktívan zajlottak a tárgyalások a felhatalmazási törvényről, aztán jött Habony

A másik sarkalatos pont a felhatalmazási törvény volt az elmúlt hetekben, amit eredetileg azért vetettek fel, hogy a kormánynak legyen lehetősége meghosszabbítani az elsőre csak 15 napra szóló, vészhelyzetben hozott rendeleteket.

A parlamenti pártok március 18-án este találkoztak, hogy megvitassák az erről szóló törvényjavaslatot, a Direkt36 forrásai szerint pedig az egyeztetés rendkívül konstruktívan zajlott, a kormánypártok meghallgatták az ellenzéket és figyelembe vették észrevételeiket.

Például amikor Szabó Tímea felvetette, hogy a rémhírterjesztéseket célzó büntetés súlyosbításáról azt gondolhatják majd az emberek, hogy az újságírók ellen irányul, Kocsis Máté és Orbán Balázs kijelentette, hogy ez nem ellenük szól, hanem a pánikkeltő álhíreket célozza, majd Kocsis megjegyezte, hogy a javaslat annyira megfoghatatlan szövegezésű, hogy ez alapján senkit nem fognak elítélni.

Az ellenzék a tárgyaláson főleg azt ellenezte, hogy a felhatalmazási törvény határozatlan időre szólt. Ennek módosítására ők tettek is javaslatokat, és a cikk szerint Varga Judit igazságügyi miniszter biztosította a politikusokat, hogy azokat továbbítani fogja a kormánynak.

A lap forrásai szerint mindkét fél jó hangulatúnak írta le a találkozót, Szabó Tímea nemcsak Kocsist dicsérte, de a rendszerint konfrontatív módon kommunikáló Varga Juditról is azt mondta, hogy „nem szólogatott be, mindent felírt, mindenkit meghallgatott, kedves volt”.

Csakhogy ezt követően, miután a Népszavához eljutott a tervezet, több ellenzéki képviselő is úgy osztotta meg a cikket, hogy az Orbán diktatúrájáról szóló narratívát erősítette vele, és erre felfigyeltek a kormányzaton belül is. Különösen a jobbikos Lukács László György megszólalását nehezményezték, a Direkt36-nak egy kormánypárti politikus úgy fogalmazott:

„semmi értelme úgy tárgyalni, ha a zárt ajtók mögött valaki konstruktív, azon kívül meg gyaláz minket a lájkokért.”

A március 18-i megbeszélés után az ellenzék úgy gondolta, szükség lenne még egy egyeztetésre, azonban pár nappal később már érezték, hogy a kormány stratégiát váltott, péntek este pedig további tárgyalások nélkül Varga Judit beterjesztette a javaslatot a parlament elé. Orbán ugyanis úgy döntött, hogy nem érdemes kompromisszumot kötnie az ellenzékkel.

A lap kormányzati forrásai szerint a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy az ellenzék nem egységes, ezért hiába állapodna meg velük, azt nem fogja minden ellenzéki párt és politikus betartani.

A kormányoldalon úgy számoltak, hogy az egyezség valószínűleg csak rövid életű lehetett volna, ez pedig politikai károkat okozna a kormánynak is. Ahhoz, hogy ne legyen kompromisszum, arra volt szükségük, hogy a felhatalmazási törvénybe ne kerüljön határidő, ezért ragaszkodtak ehhez.

Ebben a kérdésben a források szerint Habony Árpád, Orbán főtanácsadója is szerepet játszott, aki „Orbánhoz hasonlóan szereti a konfrontatív megoldásokat”, illetve végeztek közvélemény-kutatásokat, amelyek azt mutatták, hogy a kormányzati intézkedéseket támogatják az emberek.

Az első szavazás után a Fidesz frakció egyik magas rangú tagja úgy fogalmazott egy ellenzéki politikusnak, hogy „bolondok lettünk volna egyeztetni, akkor az ellenzéki sajtó a munkanélküliséggel foglalkozott volna a diktatúrázás helyett”, és úgy érezték, ha egyezkedni kezdenek az ellenzékkel, akkor döntésképtelennek fognak tűnni.

Viszont ha beleállnak a konfliktusba, akkor azt tudják mutatni, hogy gyorsabban az emberek érdekében cselekednek, miközben az ellenzék „egy absztrakt hülyeséggel” foglalkozik.

Ahogy azt végignézhettük a felhatalmazási törvényről szóló parlamenti vitákkor, a kormánypártok valóban ezt a taktikát követték, majd megszavazták a javaslatot.

A Direkt36 cikkében a polgármesterek jogkörének korlátozásával kapcsolatos belső feszültségekről is szó esik, a teljes cikket itt lehet elolvasni.