Legalább 50-60 ezer ember veszítette el az állását az elmúlt hetekben, és még legalább 90-100 ezer ember fog hasonló sorsra jutni a következő időszakban, derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzéséből.

Az előrejelzés egy 910, öt főnél nagyobb vállalatból álló minta alapján készült. A cégek április 2. és 16. között vettek részt a GKI felmérésében, amiből kiderült, hogy a válság kezdete óta minden harmadiknál voltak kényszer-szabadságolások, és minden nyolcadiknál voltak elbocsátások. Ezen belül minden hatodik építőipari cégnél voltak leépítések, írja a 444 az elemzésről készült összefoglalójában.

A vizsgált vállalatok legnagyobb százalékban (36%) kereskedelmi tevékenységet végez, 30 százalék üzleti szolgáltatásokat nyújt, 20 százalék az iparban tevékenykedik, 12 százalék az építőiparban, két százalék pedig a mezőgazdaságban. A felmérésben kapott adatokat rávetítve az öt főnél többet foglalkoztató cégekre kapjuk az eddigi 50-60 ezer munkanélküli számot.

A GKI elemzése szerint a következő három hónapban a cégek 14 százaléka készül elbocsátásra, ezen belül az építőipari cégek 30 százaléka, az ipari cégeknek pedig a 20 százaléka készül ugyanerre. További 36 százalék készül kényszer-szabadságolásra. Ez az arány az ipari cégeknél több mint 50 százalék.

Mindezek alapján a következő időszakban körülbelül 90-100 ezer ember veszítheti el az állását, de „a munkanélküliségi ráta – valós és gyors kormányzati segítség híján – elérheti a 10 százalékot” is.

Az összehasonlítás kedvéért: 2019-ben a munkanélküliség ráta 3,3 és 3,6 százalék között mozgott.

A kormány várhatóan a mai nap folyamán felülvizsgálja a gazdaságvédelmi akciótervét, miután azzal még a munkáltatók sem voltak elégedettek. Az eredeti csomag ugyanis a kis- és középvállakozásokon nem segít érdemben, de „csalódást keltett” a magyarországi multik körében is, mert csak nagyon korlátozottan lehet igénybe venni a bérpótlást, és nem nyújt kellő segítséget a cégeknek ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt.

A munkavállalók szempontjából egyértelműen elégtelenek a kormány eddig megtett válságkezelő lépései, különösen, ha a munkájukat elveszítő dolgozókat nézzük. Ők továbbra is egyedül az álláskeresési járadékra jogosultak, arra is csak három hónapon keresztül, ahogyan az a válság előtti időszakban is volt. Mivel a kormány képviselői következetesen azt hangsúlyozzák, hogy teljesítmény nélkül nem jár segítség a munkaalapú társadalomban, valamint, hogy a cél az, hogy az emberek eleve ne veszítsék el a munkájukat, valószínű, hogy a felülvizsgált válságkezelő programban sem fog helyet kapni a munkanélküliek megsegítése.

Éppen ezért ebben az időszakban érdemes fokozottan igénybe venni a szakszervezetek, illetve munkajogászok érdekérvényésítő szolgáltatásait, amiket most többen is ingyenesen nyújtanak.