Az elmúlt héten a koronavírus-járvány legfontosabb magyarországi fejleménye a Pesti úti Idősek Otthonának ügye volt. Nem csak abból a szempontból, hogy – a hivatalosan közzétett adatok szerint legalábbis – az ottani fertőzési és halálozási arányok okozták az első nagyobb megugrást a vírus magyarországi terjedésében, hanem a kormány erre adott reakciója miatt is.
Karácsony Gergely főpolgármester április 3-án jelentette be, hogy a Pesti úti idősotthonban megjelent a vírus: akkor az otthon 5 lakója volt igazoltan fertőzött és további 13 került kórházba fertőzésgyanús tünetekkel. A kormányhivatal már másnap vizsgálatot rendelt el az otthonban, április 7-én pedig már 53 lakónál és 12 ápolónál mutattak ki fertőzést. A fertőzöttek közül másnapra négyen meghaltak. Április 10-én 151-re növekedett a fertőzöttek és hétre az elhunytak száma.
Mindeközben a kormánymédiából elkezdett ömleni a fővárosi vezetés hibáztatása: az Origo szerdán megjelent cikkében, amit az MTI is szemlézett, arról írt, hogy „a Fővárosi Önkormányzattól személyesen senki nem volt kint az idősotthonban megnézni, mi zajlik ott, vagy hogyan tudna segíteni. Karácsony Gergely főpolgármester sem csinált semmit”. De az M1-től kezdve a Pesti Srácokig mindenhol Karácsonyék „felelőtlensége” volt a téma az elmúlt napokban.
Ahhoz természetesen nem fér kétség, hogy a bentlakásos intézmények helyzetére kiemelt figyelmet kell fordítani, különösen azokra, ahol a vírus szempontjából fokozottan veszélyeztetett emberek vannak. Ezt a külföldi példák is csak alátámasztják: az USA-ban a fertőzés első gócpontja egy idősotthon volt, Franciaországban a halálesetek egyharmada kötődik ilyen intézményekhez, Spanyolországban pedig olyan súlyossá vált a helyzet már március végén, hogy a hadsereg magukra hagyott időseket és halottakat talált egy idősek otthonában.
Ezt azonban a budapesti vezetőség is felismerte, és meg is próbált lépéseket tenni a tragédia megelőzése érdekében. Legalábbis erről tanúskodik az a négy levél, amit péntek este a koronavirus.budapest.hu oldalon tettek közzé.
A levelek alapján Karácsony Gergely már március 20-án arra kérte Sára Botond fővárosi kormánymegbízottat, hogy gondoskodjanak azoknak az elkülönítéséről, akiket negatív teszt hiányában is visszaküldenek kórházakból idősotthonokba vagy hajléktalanellátó intézményekbe. Ahogy a főpolgármester a levélben írta, ezekben az intézményekben „az elkülönítés nem megoldható: sem megfelelő helyiség, sem kellő személyzet és védőfelszerelés nem áll rendelkezésre.” Ezért Karácsony arra kérte a kormányt, hogy „ezen személyek esetében kórházi karantén kerüljön elrendelésre, vagy elkülönítésükről más módon gondoskodjanak.”
Ezt követően Karácsony április 2-án ugyanezzel a kéréssel fordult Kásler Miklóshoz és Müller Cecíliához is, majd újra Sára Botondhoz. A négy dokumentum közül, amikből Karácsony szerint világossá válik, „hogyan kerülhetett be a fertőzés a fővárosi idősotthonokba”, az egyik egy idősotthon vezetőjének kérése kapcsán született, melyben arra kért egy kórházat, hogy csak negatív teszttel küldjön vissza idős lakót az intézménybe. A dokumentum szerint a kórház ezt arra hivatkozva utasította el, hogy egy kormányzati rendelkezés szerint szakmailag megalapozatlan az az eljárás, ha egy intézmény csak negatív teszttel rendelkező betegeket vesz át egy másik intézménytől (a rendelkezés egyébként kifejezetten a kórházak közti betegátvételre vonatkozott).
Egy olyan helyzet látszik tehát körvonalazódni, amelyben a főváros vezetősége ismételten felhívta a figyelmet a problémára és segítséget kért a kormányhivataltól annak megoldása érdekében, de erről a kormány egészen addig nem igazán vett tudomást, amíg nem harapódzott el a helyzet teljesen.
Ezen a ponton pedig hirtelen megjelent a Pesti úti idősotthonban a tisztifőorvos, aki higiéniai hiányosságokat állapított meg – a védőfelszerelések hiányát egyébként Karácsony is kiemelte, szerinte a főváros folyamatosan dolgozik azon, hogy ezeket beszerezze -, ezzel párhuzamosan pedig megindult a kormánymédia támadása.
Rengeteg bizonytalanság van a járvány kezelése körül, de ami biztos, hogy a tények elhallgatása vagy elferdítése emberéletekbe kerülhet. Most a kormány és az ellenzék feladata is az, hogy a legtisztább módon kommunikáljon a fertőzések számáról és a terjedés meggátolását célzó intézkedésekről, amibe biztosan nem szabadna olyasminek beleférnie, hogy egy város vezetője csak egy sajtótájékoztatóból értesülhessen arról, hány fertőzött van egy önkormányzati fenntartású intézményben. Pláne annak ellenére, hogy egy nappal korábban arra kapott ígéretet, hogy „a főváros végre megkapja a védekezéshez szükséges információkat az operatív törzstől”.
