Hogyan tudnak felkészülni a hajléktalanellátó intézmények a koronavírus okozta helyzetre? Egyáltalán fel tudnak-e rá készülni? Ugyanis olyan speciális területről van szó, ahol nehezen alkalmazhatóak a járványügyi szabályok. A Partizán legújabb riportjában azt járja körül, hogyan tud az ellátórendszer az egyik legsérülékenyebb csoportnak segíteni.

„A helyzet az, hogy minél gazdagabb valaki, annál kevésbé érinti egy krízishelyzet őt. Minél szegényebb, annál mélyebben sújtja ez a helyzet”

-mondja Balog Gyula hajléktalan aktivista, a Fedél Nélkül munkatársa.

A hajléktalan emberek járványhelyzetben különösen veszélyeztett csoportnak számítanak, hiszen körükben fokozottan előfordulnak a krónikus betegségek és az átlagéletkor is igen magas.

Szatmári Andrea, az Utcajogász önkéntes jogásza szerint semmilyen figyelem nem irányul azokra a személyekre, akik nem tudnak se önként, se kötelezően karanténba vonulni. A kormány válasza a helyzetre az, hogy ott vannak a hajléktalanszállók, a menedékhelyek – de ezek rendkívül zsúfoltak.

Ráadásul az éjjeli menedékhelyet nappalra el kell hagyni – és ezzel is növekedik az emberek közötti kontaktszám. A Lélek-Pont és Utcai Szociális Munkáscsoport azok számukra próbál segítséget nyújtani, akik köztéren tartózkodnak: tartós élelmiszerek (konzervek) és ruha mellett most maszkokkal is megpróbálják ellátni a hajléktalan embereket, illetve információt nyújtani a járványról.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület alapítója, szociális munkás arról számolt be: a fővárosban közel százezer üres lakás van, ám ezek túlnyomó többségében magántulajdonban vannak. A hajléktalan emberek elhelyezését illetően az egyesület már felvette a kapcsolatot több önkormányzattal, hogy megkérjék őket: vizsgálják meg, rendelkeznek-e olyan lakással, amelyet hasznosítani lehetne.

Misetics Bálint, a fővárosi önkormányzat  lakás- és szociálpolitikai főtanácsadó munkatársa arról mesélt, hogy jelenleg hetven fővárosi tulajdonú bérlakás áll berendezési, felújítási folyamatok alatt, illetve egy kollégiumi épület egy szintje. „Nem tudunk olyan gyorsan annyi beköltözhető és nem tömegszállás jellegű helyet létrehozni, amilyen gyorsan erre szükség lenne” – tette hozzá.

A videóból az is kiderül, hogy a jelenlegi helyzetben nem egy civil, kezdő vagy járatlan segítő tudja a legtöbbet tenni hajléktalan embertársainkért – nagyobb segítség az, ha inkább a profi szervezetek munkáját támogatja valamiképpen. Az olyan adományoknak, mint a maszk vagy a fertőtlenítő kendők, minden helyen örülni fognak.

„Mindannyian megbetegedhetünk – egyébként akkor is, ha vigyázunk. De vannak, akik sokkal nagyobb eséllyel halnak bele, ha megfertőződnek. És a hajléktalan emberek között nagyon sok olyan ember van, aki nagyon nagy eséllyel halna bele egy fertőzésbe. Jelenleg nem félni kell a hajléktalan emberektől, hanem félteni őket”

-mondja Misetics Bálint.

Arról, hogy egyes budapesti önkormányzatok szociális ellátórendszerei hogyan készülnek fel a járványhelyzetre, itt írtunk hosszabban.