Ma kezdődik, és a korábbi években megszokott ütemezés szerint, április 1-30. között zajlik a tankönyvrendelés a következő, 2020/2021-es tanévre – számol be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nyomán az MTI. A kormany.hu-n szerdán meg is jelent az aktuális tankönyvjegyzék – a végleges, kivéve, ahol a NAT2020 miatt átdolgozásra kerülnek az új alaptanterv által érintett 1., 5. és 9. évfolyamos könyvek, amelyek esetében az Oktatási Hivatal legkésőbb június 15-ig végzi el az átdolgozásokat.

Érdekes helyzet állt ezzel elő, bár a járványhelyzet közepette hirtelen az egész közoktatás digitális oktatásra állt át, sőt, a felálló új rend körülményei és az általa megkívánt képességek megmutatták, hogy mekkora zsákutca is a NAT2020, az Emminél továbbra is kötik az ebet a karóhoz: akármi is van, a NAT2020 bizony jőni fog, ha jőni kell.

A Civil Közoktatási Platform nyílt levélben fordult az illetékes miniszterekhez az ügyben, az eddig ismertetett szakmai kritikájukon felül immár amiatt is kérik, hogy az illetékes minisztérium halassza el az új alaptanterv bevezetését, mert

• A bevezetésére szánt idő rendkívül rövid.
• A szükséges elvégzendő feladatok elől a digitális munkarendre való átállás elvonja az időt, energiát.
• Amennyiben elhalasztásra kerülne a Nemzeti Alaptanterv, a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok beépíthetők lennének az új alaptantervbe.
• Az oktatási ágazat dolgozóinak többsége megnyugvással fogadna egy ilyen több mint gesztusértékű bejelentést.

Persze örvendetes az, hogy szeptembertől már minden köznevelésben résztvevő tanuló ingyenesen kapja meg a tankönyveit, meg azt is szépen leírja a közlemény, hogy

„A 2020/2021. tanévi tankönyvjegyzéken 2863 taneszköz szerepel, amelyből 1561 állami kiadású tankönyv, míg 1302 piaci kiadású. A tankönyvek nagyobb része a közismereti tantárgyakhoz illeszkedik (2130 db), kisebb részük a szakképzéshez (554 db) és a hit- és vallásoktatáshoz (179 db). A tavalyi tanévhez képest 320 új tankönyv került fel a tankönyvjegyzékre.”

Az egésszel egyetlen probléma van: az itt bárki számára végiglapozható taneszközök közül a méghogy az állami tankönyvpiac kiszorít mindent alapon említett 1302 tétel valójában nem az alaptárgyakhoz tartozik, hanem szinte kizárólag nyelvkönyveket, szakképzési könyveket (cukrász alapismeretek, erdészet, CNC-programozás alapjai) és különböző vallási felekezetek különböző hittankönyveit takarja.

A névlegesen nagynak, mintegy 45%-osnak tűnő „külső”, vagyis nem az  Oktatási Hivatalhoz tartozó elemek részesedése máris messze nem ekkora, ha azt nézzük, mekkora teret hagy a most közreadott tankönyvlista a független tankönyvkiadóknak a közismereti tárgyak, például irodalom, történelem, vagy épp biológia esetén. Mert – dobpergés! – lényegében semekkorát.

A ma közreadott tankönyvlista az általános iskolák és gimnáziumok oktatásában felhasználható gyakorlókönyveken (amit a tankönyvcsomagok ingyenességét biztosító, tanulónként és évfolyamonként megszabott állami keret miatt eleve nem valószínű, hogy meg tudnak rendelni az iskolák – mint ahogy az utóbbi években már az atlaszokat sem szokás) és nyelvkönyveken kívül lényegében egyetlen „valódi választási lehetőségként” az OFI-s könyvvel szemben csak a Műszaki Kiadó Történelem 9-10. osztályosoknak tankönyvét engedélyezi. Ja és, apropó, elérhető két szöveggyűjtemény is, szintén a Műszaki Kiadótól – csak éppen, ahogy nézem, a hozzájuk tartozó tankönyvek nem.

Ezek után nyilván senki számára nem meglepő az sem, hogy az interaktív, digitális anyagait még a digitális tanrend bevezetése előtti napon ingyenesen mindenki számára elérhetővé tévő, korábban piacvezető Mozaik Kiadóról az új listában szó sincs.

A Civil Közoktatási Platform még március elején azt is jelezte, hogy az alsós állami tankönyvekből hiányzik az új Nemzeti alaptantervben előírtak 85%-a, valamint hogy a több vizsgált olvasókönyv közül éppen az Oktatási Hivatal által kiadott OFI-tankönyv marad el leginkább az újonnan előírt követelményektől. Az Emmi mai közleménye alapján a ma megjelent tankönyvlistában bizonyos tételeknek még az előző NAT-nak megfelelő, átdolgozatlan változata szerepel – ígéretük szerint folyamatosan módosítanak, ahogy haladnak az átdolgozásokkal, de nem kell aggódni, az átdolgozás után sem változik a tankönyvek ára.

Mi más jutna ehhez kapcsolódóan ebben a helyzetben az ember eszébe, mint hogy valóban, nincs is itt semmi probléma, a digitális oktatás is alig néhány nap alatt felállt, június közepéig ezek után már játszi könnyedséggel összehozzák a szükséges átalakításokat is. Egy a bökkenő: az oktatás nem egyedül az állami akaraton múlik, hanem – és ennek ékes példája a digitális oktatásra való átállás – akkor lehet sikeres, ha abban minél több szereplő a lehető legjobb tudása révén közreműködhet (igen, a Mozaik is!), a pedagógusnak szabad választása van, illetve aktív félként megjelennek a szakmai és szülői hangok is. Ezt viszont, úgy tűnik, a kormányzati vasakarat az elmúlt két hétben nem ismerte fel, a NAT2020 álma így úthengerként robog tovább.