Dánia első koronavírus esetét február 27-én erősítették meg hivatalosan, miután a dán köztévé egyik Észak-Olaszországból hazaérkező munkatársának tesztje pozitív eredményt mutatott. Az azóta eltelt időszakban rohamosan nőtt az országban a vírussal megfertőzöttek száma, jelenleg 1132 esetről tudnak a dán hatóságok. Így jelenleg az 5.6 milliós lakosságú skandináv országban a 6. legmagasabb az egy főre eső fertőzött személyek száma, tehát érthető, hogy a kormányzat mindent megpróbál megtenni a koronavírus megfékezése érdekében. A nyilvánvaló gazdasági, lakossági különbségek ellenére a dánok által hozott intézkedések jó például szolgálhatnak Magyarországnak is, kiváltképpen a járvány nyomán elkerülhetetlennek tűnő recesszió kezelésének tekintetében.

Én jelenleg a Dánia déli részén, a német határtól harminc kilométerre fekvő harmincezres kisvárosban, Sønderborgban folytatom egyetemi tanulmányaimat, ahol március első napjaiban sok más országhoz hasonlóan még kevéssé lehetett érezni a járvány mindennapokra tett hatásait. A kampuszon először csak a könyvtár, illetve az iskola alagsorában található szórakozóhely zárt be a hónap végéig, a menza továbbra is működött, illetve a tanórák is folytatódtak. Ezt egyébként a diákok egy része szóvá is tette az egyetem Facebook csoportjában, főleg miután elterjedt a pletyka, hogy több fertőzött is van a hallgatók között. Ám néhány nappal később, március 11-én Mette Frederiksen miniszterelnök bejelentette az oktatási intézmények, beltéri kulturális intézmények, könyvtárak bezárását március 27-éig. Az oktatás azóta online folyik, ami az én egyetememen nem okoz komolyabb fennakadásokat, köszönhetően az alacsony létszámoknak és a jól kiépített digitális infrastruktúrának. Egyes elmaradt órákat skype-os konferenciahívásokkal pótoltak, más esetekben a tanárok által az egyetem online felületére feltöltött videókkal, dokumentumokkal helyettesítették a tantermi oktatást.

Pár nappal az oktatási intézmények bezárása után a szociáldemokrata kormányfő Dánia határainak személyforgalom előtti lezárását is elrendelte április 13-ig. A nemzetközi repülésben már március első napjaiban is új szabályokat vezettek be, például a járvány által leginkább érintett országok (Kína, Irán, Dél-Korea, illetve Ausztria, ahol összesen több mint 250 dán fertőződött meg) egyes régióiból hazaérkezők a landolás után nem közelíthetik meg repülőterek fő épületeit, egy elkülönített területen fogadják őket. Az utasok innen kérhetik a közvetlen hazaszállításukat a rendőrség által biztosított buszokkal, majd pedig két hét karantént javasolnak nekik. Azoknak a külföldi utasoknak, akiknek nincs hol karanténba vonulniuk, lehetőségük van elszállásolást kérniük a dán hadsereg épületeiben.

Olaszországhoz vagy Franciaországhoz hasonló kijárási tilalom még nem került bevezetésre, ám így is több szigorú intézkedést fogadtak el, amelyek korlátozzák az állampolgárok szabad mozgását. Március 12-én a dán parlament ritkán látott egyetértésben, ellenszavazat nélkül fogadta el a kormány azon rendelkezését, amely megtiltja a 100 főnél nagyobb rendezvények megtartását – azóta a felső határt 10 főre csökkentették, illetve bezárásra kerültek a szórakozóhelyek, kávézók, fodrászatok, konditermek és tetoválószalonok is. A krízis súlyosságát mutatja, hogy az ország királynője, II. Margit televíziós beszédet intézett az állampolgárokhoz, amiben kritikát fogalmazott meg azokkal a – főleg a fiatal – dánokkal szemben, akik a kormány figyelmeztetései ellenére továbbra is társas összejöveteleken vesznek részt.

Az, hogy az ország uralkodója a hagyományos újévi beszédén kívül is hivatalos beszédet intézzen a néphez, ritkaságszámba megy, ilyenre legutóbb 1945-ben került sor, amikor Margit királynő nagyapja, X. Keresztély dán király a második világháború lezárása miatt szólt közvetlenül az ország lakóihoz.

A különböző szigorítások bejelentése után hasonlóan más országokhoz, a dánok is megrohamozták a szupermarketeket, amelyeknek néhány nap leforgása alatt rohamosan megnőtt a forgalmuk.

A roham szerencsére hamar lecsendesedett, miután a legnagyobb élelmiszerláncok és a kormány is nyilatkozatokban hangsúlyozták, hogy a dánoknak nem kell tartaniuk az üzletek kiürülésétől. Egyes üzletek igencsak kreatív lépésekkel igyekeztek rábírni a vásárlóikat a felelősségteljesebb vásárlásra: egy koppenhágai szupermarket bevezette, hogy míg az első üveg kézfertőtlenítőt kedvezményesen lehet megvásárolni, addig a második üvegért már 47 ezer forintot kell fizetni – a bolt vezetője ezzel kívánja felhívni az emberek figyelmét a felhalmozás igazságtalan következményeire.

Itt Sønderborgban kevés üzletben találkozhatunk üres polcokkal, ahol viszont igen, ott az olyan nyilvánvaló árucikkek mellett, mint a tészta és tésztaszósz, az egyébként a helyben se nem túl népszerű, se nem túl finom mexikói eredetű Corona sörből is hiány van. Az üzletek emellett kiemelt figyelmet fordítanak a fokozott higiéniára, a kormány utasítási alapján minden boltban kötelező biztosítani kézfertőtlenítőt.

287 milliárd korona válságmegelőzésre

Ami igazán figyelemre méltóvá teszi a dánok koronavírusra adott válaszát, az a gazdasági csomag, amely nagymértékű állami szerepvállalással kíván fellépni a várható gazdasági válság és a munkahelyek elvesztése ellen. Az alábbiakban álljon a csütörtökön bejelentett intézkedéscsomag néhány legfontosabb eleme.

Kompenzáció az egyéni vállalkozóknak: Azok az egyéni vállalkozók, aki a járvány hatására legalább 30 százalékos bevételcsökkenést szenvednek el, kérelmezhetik a dán államtól a kiadásaik 75 százalékának kompenzálását, maximum havi 23 ezer korona/fő (körülbelül havi egymillió forint) értékéig. Emellett kérhetik az ÁFA és néhány járulék befizetésének elhalasztását is.

A fix költségek kompenzációja a vállalkozásoknak: azok a cégek, amelyek bevételei legalább 40 százalékot csökkennek (tehát elsősorban főleg légitársaságok, szállodák, éttermek) részesülhetnek az olyan fix költségeik kompenzálásában, mint például a bérleti díj. A kárpótlás az ilyen típusú költségek 25-80 százalékát fedezi, függően attól, mekkora a veszteség. Azon vállalkozások, amelyeknek a kormány elrendelte a teljes lezárását (például a szórakozóhelyek) az állandó költségeik teljes kompenzálására számíthatnak.

A vállalkozások kiadásai mellett azt is igyekszik garantálni a dán állam, hogy a járvány miatti intézkedések ne okozzanak jelentős anyagi kiesést a dolgozóknak. Az 50 főnél több embert foglalkoztató munkahelyek kérvényezhetik, hogy a havibéres dolgozóik fizetésének 75 százalékát állja az állam, maximum havi 23 ezer korona/ dolgozó értékben. Az órabéres szerződés szerint foglalkoztatottak esetében az állam hajlandó a fizetések 90 százalékát biztosítani, maximum havi 26 ezer koronáig (1.1 millió forint).

A fizetéseket és állandó költségeket érintő rendelkezések mellett három hónappal meghosszabbították az egyébként kétéves munkanélküli ellátás, illetve a betegszabadság hosszát. A középiskolások által igénybe vehető diákhitel havi összegét is megemelték, emellett igyekeznek garantálni, hogy az országban nagy számban részmunkaidős állást vállaló külföldi diákok is megkapják a nekik járó támogatást. Ugyanis Dániában azok a külföldi diákok, aki havi legalább negyven órát dolgoznak, részesülhetnek az SU névre hallgató, adózás előtt havi körülbelül 275 ezer forintos támogatásban, ami a felsőoktatásban részt vevő dán diákoknak alanyi jogon jár. A kormány döntése nyomán azok a külföldi diákok, akiknek a munkahelyét érintik a járvány miatti bezárások, továbbra is részesülhetnek ebben a támogatásban, még akkor is, ha nem tudják teljesíteni a havi negyven órás kritériumot.

Bár ezek a lépések költségesnek tűnhetnek, érdemes hozzátenni, hogy Dániát az egész koronavírus járványból a várható gazdasági visszaesés érintheti a leginkább. Az Országos Egészségügyi Tanács szerint 580 ezer dánt fenyeget a vírussal való megfertőződés, és a legpesszimistább becslések is 5600 ember halálát prognosztizálják, ez pedig jelentősen elmarad például a német számításoktól, amik a lakosság 60-70 százalékának fertőzötté válásával számolnak.

A hirtelen megnövekvő munkanélküliség és keresletcsökkenés egyes ágazatokban azonban alapjaiban áshatja alá a szinte teljes foglalkoztatásra, magas adókra és magas színvonalú közszolgáltatásokra épülő dán gazdaságot, így a járvány és a várható recesszió megfékezésére költött eddigi 287 milliárd korona többszörösen fog megtérülni.

A dán kormány lépéseire több helyről is érkezett dicséret. Rosie Collington a Guardian-ben megjelent publicisztikájában arról ír, hogy miközben Dániában az állam igyekszik mindent elkövetni a munkanélküliség megfékezéséért, addig a brit kormány nem tesz semmit azokért, akik állás nélkül maradnak. Blue Rübner Hansen a Tribute magazine oldalán megjelent cikkében továbbmegy, és egyenesen egy olyan gazdasági paradigmaváltás esélyéről beszél, ami meghaladhatja a jelenleg domináns neoliberális gazdaságfelfogást és a profit helyett a dolgozók védelmét és a minél nagyobb állami szerepvállalást helyezi a középpontba.

A Dániában bevezetett gazdasági intézkedések a magyar kormány elképzeléseivel is szembeállíthatóak. Az Orbán-kormány Gulyás Gergely kancelláriaminiszter legutóbbi fejtegetései szerint elvet minden olyan elképzelést, „ami a munkanélküliséget szociális támogatásokkal konzerválja”. A Fidesz elmúlt tíz éves kormányzása során gyakorolt gazdaságpolitika jól illeszkedik abba a neoliberális elképzelésbe amely a szociális juttatások alacsonyan tartásával igyekszik elérni, hogy a munkanélküliek akár alacsony bérekért is visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ez a gazdaságfelfogás még normál körülmények között is több mint vitatható, a tapasztalatok alapján inkább káros, de végső soron széles körben elfogadott nézet. Ám kérdéses, hogy mennyire számít normális körülménynek az, ha sokan azért maradnak munkahely és bevétel nélkül, mert a kormány – a járvány következményeit látva egyébként nagyon helyesen – egész szektorokban korlátozza vagy egyenesen megtiltja a munkavégzést…