Miután Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken bejelentette az iskolák bezárását a koronavírus-járvány miatt, a pedagógusoknak mindössze egy hétvégéjük maradt, hogy átálljanak a sokuk számára ismeretlen online oktatásra. És bár az Oktatási Hivatal kiadott egy ajánlást szombaton, a pedagógusok a Facebookon igyekeztek egymásnak segíteni a hirtelen jött digitális átállásban, kérdések pedig bőven maradtak így is.

Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár tegnap az Inforádió Aréna című műsorában nyilatkozott a hétfőn indult online oktatással kapcsolatban. Az államtitkár úgy látja, gyorsan átállt a digitális munkarendre a magyar oktatás, a rendszer jól működik.

„Ez egyelőre nem egy reprezentatív felmérés, visszajelzés az ügyről, de azt tapasztaljuk, hogy boldogság van szerte a rendszerben. Akikkel beszélünk, akiket kérdezünk, azt mondják, hogy a kollégák felzárkóztak a feladathoz”

– mondta.

Az államtitkár szerint a tárca által fejlesztett KRÉTA-rendszer, illetve a digitális tankönyvek is jól vizsgáztak. Úgy véli, a a kényszermegoldás szemléletváltáshoz is vezethet a magyar oktatásban. „Ilyen radikális módszertani változtatást egyébként soha, senki, semmilyen módon nem tudott, vagy mert volna bevezetni” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy a kormány oktatási akciócsoportja dolgozik az érettségi lebonyolításának különböző forgatókönyvein. Terveik szerint ha a járvány mérsékelten terjed majd, meg tudják tartani az érettségi vizsgákat (persze a megfelelő óvintézkedésekkel). Ha pedig a helyzet mégis romlana, szóba jöhet mind az időbeni eltolás, mind pedig egyéb oktatási-, levezetési megoldások.

Maruzsa azt is leszögezte, hogy a módosított Nemzeti Alapatanterv (NAT) szeptemberi bevezetését nem fogják elhalasztani,

hiszen a pedagógusoknak a jelen helyzetben több szabadidejük van, így el tudják végezni az azzal kapcsolatos feladatokat.

Az államtitkár szavaira a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ma közleményben reagált. Mint írják, a jelenlegi helyzetben a NAT bevezetését el kell halasztani éppen azért, mert a digitális munkarendre egyetlen hétvége alatt történő átállás nagyon sok esetben nemhogy kevesebb munkát jelent, hanem komoly plusz terheket hozott a pedagógusok életébe. Az oktatásirányítás pedig még azzal sem segítette ebben a pedagógusokat, hogy legalább a tavaszi szünetet előrehozta volna.

A NAT a járvány előtt is megosztotta az érintetteket, így már csak ezért sem látják szerencsésnek, hogy ennyire mereven ragaszkodjon az oktatásirányítás a szakma többségének véleménye szerint egyébként is korszerűtlen NAT bevezetéséhez.

A szakszervezet továbbá azt is kéri, mérlegeljék a döntéshozók, hogy amennyiben a NAT elhalasztásra kerül, úgy egy későbbi, átgondoltabb dokumentumba akár már be lehet építeni a veszélyhelyzetben bevezetett digitális tanrend értékes tapasztalatait is.

Emellett azt is örvendetesnek tartanák, ha az oktatási kormányzat az érettségivel kapcsolatos döntése előtt „nem csak saját magával hanem a jelenleg frontvonalon lévő pedagógusok szakmai szervezeteivel is” egyeztetne.

A PDSZ a Maruzsa által méltatott KRÉTA rendszerrel kapcsolatban azt írja,

„bár a digitális átállás valóban tiszteletre méltó energiákat szabadított fel az oktatás szereplőiben, ha valamivel kapcsolatban mégis számtalan kifogás érkezett, akkor az éppen a KRÉTA rendszer alkalmatlansága, lassúsága és az a felesleges adminisztrációs teher, amelyet a rendszeren keresztül jelenleg is elvárnak a pedagógusoktól.”

A szakszervezet azt kéri az államtitkártól, hogy jelen helyzetben nyilatkozatait a szokásosnál körültekintőbben igazítsa a valósághoz.