Szombaton, különleges körülmények között szavazott bizalmat a román törvényhozás Ludovic Orban kormányának.
A normális procedúra szerint a képviselőház és a szenátus közös ülésén, a honatyák titkos szavazással, kis fehér és fekete golyók segítségével szavaznak bizalmat egy kormánynak.
Most azonban nem így történt: a képviselők és szenátorok kisebb csoportokra osztva, fertőtlenített termekben és folyosókon, maszkban szavaztak, hogy a február elején bizalmatlansági szavazáson megbukott, azóta pedig ügyvivőként tevékenykedő kormányt újra felruházzák teljes alkotmányos jogköreivel.
A szavazás és annak összesítése így fél napon át tartott, de a kabinet végül megkapta a bizalmat, 286-an szavaztak mellette, és csupán 23-an ellene. A 465 képviselőből és szenátorból csak 310-en szavaztak egyáltalán, sok kormánypárti képviselő és maga a régi-új miniszterelnök is önkéntes izolációban van, miután egyik kollégájuknál koronavírus-fertőzést azonosítottak.
Az eredmény azonban még így sem volt túl meglepő, főleg miután a fő ellenzéki erő a törvényhozásban legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, Marcel Ciolacu a Facebookon, elárulta, még ő is a kormány mellett szavazott.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Klaus Iohannis államfő nem érdemlik meg a szavazatom, de a román polgárok működő államot érdemelnek, a románok egészsége és biztonsága megérdemli a szavazatom – indokolta döntését az ellenzéki vezető.
Romániában a legfrissebb adatok szerint 97 koronavírus-fertőzést azonosítottak, az országba ezrével hazatérő olaszországi vendégmunkások miatt a társadalmi szorongás pedig az észak-olaszországi járványkitöréssel egyidőben megkezdődtek. Mindezek miatt a 2019 végén újraválasztott államfő, és a győzelme után felálló nemzeti liberális kormány mostanra elég kényelmetlen helyzetbe került.
Sokak véleménye ugyanis, hogy hatékony járványkezelés helyett, túl hosszú ideig politikai játékokat játszottak.
Ludovic Orban kisebbségi kormánya február 5-én bukott meg a parlamentben, miután felelősségvállalási eljárással akart áterőltetni egy törvényt, amelyet a honatyák stabil többsége látványosan elutasított. A javaslat kétfordulóssá tette volna a polgármesterek választását, kevesebb mint fél évvel az önkormányzati választások előtt, ami a nemzetközi szervezetek, például a Velencei Bizottság rosszallását is kiváltotta.
A februári kormánybukás ugyanis nem kedvetlenítette a PNL-t, sőt épp a terveik szerint alakította a dolgokat. Mivel épp majdnem 50 százalék körüli népszerűséget mértek nekik, szerették volna elérni előrehozott választások kiírását. Erre azonban a román alkotmány nem nagyon ad lehetőséget: kivéve akkor, ha a parlament egymás után két kinevezett kormánynak nem szavaz bizalmat.
Orban és Iohannis be is jelentették, hogy erre a forgatókönyvre játszanak, Iohannis ki fog nevezni kétszer is nemzeti liberális politikust, amit majd a párt és jobboldali szövetségesei is elutasítanak, az ellenzékkel egyetemben, és így lehetőség nyílik előrehozott választások kiírására.
Ezt a tervet húzta keresztbe a koronavírus, az első kamu miniszterelnök-jelölt a héten gyorsan ki is vonta magát a játékból, így végül Iohannisnak nem maradt más választása, mint Orbant nevezni ki újra, hogy újra teljes jogú kormányt alakíthasson a válság idejére.
Ezzel nagyjából meg is pecsételődött az előrehozott parlamenti választások sorsa, a PNL-nek meg kell várnia az év végét, amikor amúgy is választásokra kerülne sor. Az azonban kétséges, hogy addig kitartana az év eleji népszerűségük.
(Mérce / Digi24)