Kedd este újabb hat államban tartottak előválasztást az USA-ban, és ezúttal lényegében eldőlt, ki lehet a Demokrata Párt elnökjelöltje, aki majd ősszel megmérkőzik Donald Trumppal: Joe Biden.

A volt alelnök az előválasztások kezdetén nyújtott rendkívül gyenge teljesítményét követően a múlt heti „szuperkedden”, amelyen 14 államban szavazhattak a demokrata jelöltekre a választók, hirtelen előretört: a 14-ből 10 államban ő szerezte meg a legtöbb voksot, míg fő ellenfele, Bernie Sanders csupán négyben.

Az akkori eredményt befolyásolhatta az a tény, hogy Pete Buttigieg, aki az első előválasztási fordulóban Iowában még fej-fej mellett végzett Sanders-szel az első helyen, váratlanul felfüggesztette a kampányát szuperkedd előtt, így a centrista szavazók szavazatai nem oszlottak meg akkora mértékben Biden és Buttigieg között, mint amennyire erre számítani lehetett.

A mostani veszteség azért különösen súlyos Sanders számára, mert

két olyan államot is elveszített, ahol 2016-ban jelentős győzelmeket aratott az előválasztáson Hillary Clintonnal szemben: Michiganben és Idahóban.

Idahóban 80%-os feldolgozottságnál Biden hat ponttal vezet, Michiganben viszont kifejezetten számottevő különbség alakult ki a két jelölt között. 91%-os feldolgozottságnál Biden a szavazatok 53%-át bezsebelte, míg Bernie csupán 37%-át.

Michigan ráadásul kulcsfontosságú lett volna Sanders számára. Nemcsak azért, mert a tegnap szavazó hat állam közül ott van a legtöbb delegált, hanem leginkább azért, mert

Michigan az úgynevezett „rozsdaövezeti” államok közé tartozik, ahol a lakosság jelentős százaléka munkásosztálybeli – vagyis Sanders célközönsége.

A vermonti szenátor mostani veresége az államban utalhat arra is, hogy 2016-os győzelme részben Clinton rendkívüli népszerűtlenségének volt betudható a michigani szavazók körében.

Jelenleg Idahóban, Michiganben, Mississippiben és Missouriben dőlt el az eredmény, mindegyikben Biden nyert (Missouriben ráadásul 89%-os feldolgozottságnál Bernie épphogy elérte a 15%-os küszöböt, ami alatt egy jelölt nem kaphat delegáltat). Észak-Dakotában és Washington államban 50 és 33%-nál áll a feldolgozottság, utóbbinál jelenleg nagyon szoros a verseny, Biden és Sanders is 33%-on áll.

Innentől kezdve Sanders-nek a megmaradt delegáltak több mint 55%-át el kéne nyernie, amire roppant kevés esélye van.

Kérdés, hogy kiszáll-e a versenyből, vagy küzd tovább. A vasárnapi vitán még biztosan részt vesz, ami alkalmat adhat arra, hogy a Biden végre tényleg megmérettesse magát a szociáldemokrata szenátorral szemben, hiszen egészen eddig a jelölti vitákon rendkívül sok jelölt szerepelt, így a figyelem megoszlott köztük.

Sanders mostani veresége kapcsán érdemes szót ejteni arról, hogy az utóbbi két hétben milyen szinten összezárt a demokrata pártelit Biden mögött. Pete Buttigieg után egymás után léptek ki a versenyből a jelöltek, akik ezt követően mind bejelentették, hogy Bident támogatják – kivéve Elizabeth Warren, aki viszont senkit sem támogat. És nem pusztán a párt állt be teljes mellszélességgel Biden mögé, hanem a média nagy része is: az elemzők többsége a választás előtt már biztos győztesként beszéltek Bidenről.