Számos választási ígéret teljesítése híján, az eddigi büdzsékhez mérten mégis jelentős újdonságokkal fogadta el tegnap a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2020-as költségvetését. A „kormánypárti ellenzék” a hármas metró klimatizálását, mások a Tiborcz-adót hiányolják a Karácsony-adminisztráció intézkedései közül.

Mi most azt néztük meg, hogy melyek azok az új, eddig nem létező, vagy eddig is létező, de megnövelt költségvetési tételek, amelyek számszerűen és ténylegesen előrelépést mutatnak azokban a témákban, amelyekkel az októberben megválasztott városvezetés korábban kampányolt a gondoskodást és az igazságosságot zászlajára tűzve.

A szerdai közgyűlési testületi ülésen arról döntöttek, hogy fővárosnak idén összesen 415 milliárd forintos költségvetése lesz, ami közel 30 milliárd forinttal több, mint amivel 2019-ben gazdálkodott a város. Ebből

• 148 milliárd forint a beruházásokra, felújításokra,
• 6 milliárd forint pedig a fennmaradt hitelek törlesztésére
• 260 milliárd forint pedig a működésre megy, az ide tartozó, elsősorban szociálpolitikával kapcsolatos tételek közül szemezgetünk az alábbiakban.

A leglátványosabb változás a fővárosi önkormányzatban és a hozzá tartozó cégekben dolgozó közalkalmazottak bérfejlesztése: erre 2020-ban 585 millió Ft-ot szán az önkormányzat, és ezt fogja év közben növelni a jelenleg elkülönített keretből történő felosztás. Az elkövetkezendő években ezek a kiadások az előző évek bérfejlesztéseivel együtt fogják terhelni a működési költségvetést. Elsősorban ez az a tétel, ami miatt a főváros idén jelentősen, 7,4 százalékkal  többet költ működésre a 2019-es költségvetéshez képest.

Az önkormányzatnál és cégeinél dolgozók bérfejlesztésének egy része saját nevet is kapott: ez az úgynevezett Budapest-pótlék, amellyel azokat szándékozik elismerni a főváros, akik évek, évtizedek óta a budapestieket szolgálják munkájukkal. A Budapest-pótléknak már aktív szerepe volt a BKV-dolgozók idei bérmegállapodásában, ahol egy az egyben felváltotta az eddigi senioritás pótlékot.

A főváros vezetésének nem is igen maradt sok választása a bérfejlesztésen kívül, miután Karácsony Gergely főpolgármester tavaly októberben nem sokkal megválasztása után állt ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sajtótájékoztatóján, hogy ígéretet tegyen a szakszervezet követeléseinek teljesítésére. A bérfejlesztéssel egyébként az önkormányzat az állami cégek évek óta tartó elszívóhatását próbálja fékezni, és az ottani béremelésekkel próbál versenyt tartani, miután már most is jelentős az elvándorlás és a munkaerőhiány.

Az esélyteremtés szellemében külön összeg szerepel a költségvetésben a legrászorulóbb családok rezsitámogatásának: ez alapján a 20 ezer legrászorulóbb családnak évi 20 ezer forintos lakásrezsi-támogatást fog adni a főváros. Az önkormányzat összesen 200 millió forint támogatást különített el „a civilizált lakhatást biztosító díjak kifizetésének elősegítése érdekében”. Az önhibájukon kívül rászorulók lakhatását a Hálózat-Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítványon keresztül fogják támogatni. Ez az alapítványi támogatás a rászorulók hátralékos közüzemi díjainak megfizetésére fordítható. Emellett plusz forrásokat biztosítanak arra, hogy szociális támogatásokkal kibővítve folytatódjon a Tarlós-érában megkezdett Elsőként Lakhatás programot.

Januártól ingyenes BKV-bérletet is biztosítanak a regisztrált álláskeresőknek – ahogy az a kampányban is fontos ígérete volt Karácsony Gergely főpolgármesternek – emellett őket segítő iroda is nyílik a Városházán, így választhatnak majd az állami munkaügyi központok, és a budapesti hivatal között.

A közösségi közlekedésre biztosított összeg azonban nem csak az ingyenes bérlet miatt hízott tavalyhoz képest: a nyári extrém hőséget enyhítő klímavédelmi intézkedések érdekében céltartalékot is elkülönítettek. A működési kiadások között a közösségi közlekedés közlekedésszervezési feladatai 104 milliárd forintot kaptak (tavaly ugyanerre 98 milliárdot különített el a Tarlós-féle városvezetés). Beszédes adat egyébként, hogy közlekedési kiadásokra az állam 2020-ban összesen 12 milliárd forintot biztosít, tehát az idevágó költségeket túlnyomórészt a budapesti önkormányzatnak kell állnia.

A 415 milliárdos összköltségvetéshez viszonyítjuk, nem tűnhet soknak, mégis igen fontos újítás ez eddigi városvezetési gyakorlathoz képest az az elkülönített, egymilliárd forintra rúgó összeg, amelynek felhasználásról a főváros új, részvételi költségvetési programjának keretében a budapestiek dönthetnek. A részvételiség nevében a főváros ígéretei közt az is szerepel, hogy gyűléseket fognak szervezni, ahol a budapestieket reprezentáló állampolgároknak adnak lehetőségét arra, hogy együtt alakítsák a város klímastratégiáját – annak anyagai vonzataival együtt. Ennek érdekében létrehozzák a Budapesti Civil Irodát is, amelynek feladata nem csupán a különböző civil szervezetek bevonása a döntéshozatalba, hanem az is, hogy a főváros maga is segítse új civil szervezetek létrejöttét, új civil ötletek megvalósulását.