Vasárnap óta tartanak az erőszakos összecsapások Delhiben hindu bandák és a muszlim lakók között. Az atrocitásoknak eddig összesen 21 halálos áldozata van, és a helyi kórházak több mint 200 sebesültet regisztráltak. A sebesülések lövésektől, savmaráson át kövek és botok által okozott sérülésekig terjednek.
Delhi főminisztere, Arvind Kejriwal szerdán „riasztónak” nevezte a helyzetet és szorgalmazta a hadsereg bevetését, mert véleménye szerint minden erőfeszítése ellenére a rendőrség nem képes helyreállítani a rendet.
I have been in touch wid large no of people whole nite. Situation alarming. Police, despite all its efforts, unable to control situation and instil confidence
Army shud be called in and curfew imposed in rest of affected areas immediately
Am writing to Hon’ble HM to this effect
— Arvind Kejriwal (@ArvindKejriwal) February 26, 2020
Hosszú napok hallgatása után megszólalt Narendra Modi miniszterelnök is, „békére és testvériségre” szólítva fel a főváros lakosait.
Modi hallgatása több szempontból is cinkos, ugyanis mind a vasárnap óta tartó erőszak, mind az annak megágyazó politikai környezet az ő, illetve a pártja számlájára írható.
Delhiben akkor szabadult el a pokol, amikor a kormányfő jobboldali, nacionalista pártjának, a BJP-nek (Bharatíja Dzsanata Párt) egyik vezető beosztású politikusa, Kapil Mishra egy csoport hindu szimpatizánst uszított rá muszlim tiltakozókra, akik Modi decemberben bevezetett állampolgársági törvénye ellen tiltakoztak.
Az akció által felbátorítva városszerte hindu csapatok verődtek össze, mecseteket és muszlimok által működtetett boltokat, vendéglátóipari egységeket dúltak és gyújtottak fel. Az atrocitások hatására a muszlim lakosság egy része önvédelmi őrjáratokat állított fel a mecsetek és civil lakosság védelmére.
Indiában december óta folynak a demonstrációk, melyek távolról sem csak az ország muszlim lakosságát mozgatják meg, de hinduk és más vallásúak is részt vesznek benne. A szikrát Modi két egymással összefüggő intézkedése adta, mellyel India muszlim lakosainak millióit fosztaná meg az indiai állampolgárságtól.
Az egyik intézkedés országos állampolgári regiszter létrehozását írja elő, amelybe csak azok kerülhetnek be, akik valamilyen dokumentummal tudják igazolni indiai állampolgárságukat – ez a legszegényebb, írástudatlan, vidéki lakosság egy jelentős részének nem áll rendelkezésére. Ezzel tehát érdemben rengeteg ember kiszorulna az indiai állampolgárságból.
A másik javaslat az állampolgársági törvény átírása úgy, hogy az ország területén élő, személyi dokumentumokkal nem rendelkező emberek („nem-dokumentált bevándorlók”, „menekültek”) automatikusan állampolgárságot kapnak, kivéve, ha muszlimok.
A hónapok óta lendületüket nem vesztő tüntetők szerint Modi törvénymódosítási javaslata alkotmányellenes, az indiai alaptörvény ugyanis rögzíti az állam szekuláris jellegét, amelyet a függetlenség kivívásában fontos szerepet játszó két alapítóatya, Ghandi és Nehru is igen fontosnak tartott.
Trump Indiában
Az indiai fővárosban zajló összecsapásokra külön figyelmet irányított a tény, hogy Donald Trump amerikai elnök ugyanebben az időszakban tartózkodott hivatalos látogatáson az országban. A jobboldali-nacionalista amerikai elnök igen szívélyes viszonyt ápol a jobboldali-nacionalista indiai miniszterelnökkel, aki százezer résztvevős fogadóünnepséget szervezett a látogató tiszteletére. Trump egyetlen szót sem szólt az indiai állampolgársági törvényről, melynek módosítása miatt Delhi utcáin épp kisebbségieket lincseltek. Az utazás egyébként kézzel fogható diplomáciai eredményekkel nem járt a CNN szerint.
Az 1,3 milliárd lakosú országban nagyjából 175 millió muszlim vallású ember él, a hinduk és a muszlimok között pedig többnyire békés együttélés valósult meg a világ legnagyobb demokráciájában. A közösségek közötti viszonyrendszerre azonban továbbra is hosszú árnyékot vetít, hogy a függetlenségük kivívásakor a brit gyarmati hatóságok két részre -hindu többségű Indiára és muszlim többségű Pakisztánra – osztották a szubkontinenst, a felosztás utáni népességcserével pedig hindu és muszlim lakók millióit kényszerítették menekültsorba.
A szubkontinens felosztásának traumája mind a mai napig ott található a két atomhatalom közötti kasmíri egymásnak feszülésben is, ahogyan a Pakisztán-India-Banglades háromszögben megvalósuló migráció és menekülés is állandó jelenség maradt.
A hinduk és muszlimok között az azóta eltelt időben is fellobbantak időszakosan regionális konfliktusok, ezek általában nem spontán módon, hanem hindu nacionalista politikai erők aktív szítására. Így történt 2002-ben Gudzsarát államban is, ahol nagyjából 2000 ember (háromnegyedük muszlim vallású) halt meg. Gudzsarát főminisztere abban az időben épp Narendra Modi volt.
