Az adatvédelmi hatóság megállapította, hogy jogalap és a megfigyeltek megfelelő tájékoztatása nélkül készítettek rejtett kép- és hangfelvételeket a BKK ellenőrei a BKV dolgozóiról, a felvételeken látottak alapján pedig több sofőrt is megbüntettek – írja a Magyar Narancs.
Amint azt a lap megjegyzi, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nem siette el a dolgot: az ügyben még 2 évvel ezelőtt tett bejelentést a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, ugyanis Gulyás Attila elnök szerint a BKK – a BKV szolgáltatásainak megrendelője –, megfelelő tájékoztatás nélkül készített kép és- hangfelvételeket a BKV munkavállalóiról. A NAIH azonban csak most tette közzé a határozatot, amely szerint mindez jogtalan volt.
„Szükségesnek tartom a két cég között megkötött szerződés módosítását az ellenőrzések módszerének megváltoztatása érdekében” – fogalmazott Gulyás Attila a Magyar Narancsnak, és hozzátette, ez a gyakorlat az ’50-es évekre emlékeztette.
A BKK beismerte a felvételek létezését, de azzal védte magát, hogy a videófelvételekre a kötbérigényes esetek bizonyítása miatt volt szüksége, mert így tudták igazolni, ha valamelyik sofőr elmulasztotta az utasokat a hangosbemondón keresztül tájékoztatni, esetleg fülhallgatóval zenét hallgatott vezetés közben vagy túllépte a megengedett sebességhatárt.
A NAIH nem is vitatta el a BKK-tól annak a jogát, hogy ellenőrizzék a BKV-nál, hogy a dolgozók betartják az efféle belső szabályokat, viszont úgy határoztak, mindezt nem az ellenőröknek személyesen és nem rejtett kamerás felvételekkel kell elvégezni.
A NAIH azokban az esetben tekintett volna el az úgynevezett adatminimalizálási kényszer alkalmazásától, amelyek során a BKK igazolta volna, hogy a bizonyítást csak a kézikamerák használatával tudta megtenni, de a BKK ezt nem tette meg ily módon.
A hatóság a személyszállításról szólót törvényt és a fővárosi önkormányzat rendeletét is megvizsgálta, ugyanis ezek kötelezik a BKK-t a BKV szolgáltatásainak ellenőrzésére, s felhatalmazzák a közlekedési központot nyílt, nagyon indokolt esetben akár rejtett eszközök bevetésére.
De Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke szerint a BKK megfigyelési gyakorlata se az alkotmányossági sem a törvényi feltételeknek nem feleltek meg.
Mindezeken felül a NAIH a dolgozók tájékoztatását sem találta megfelelőnek, mert bár a BKV valóban tájékoztatta szabályzatáról munkavállalóit, beleértve azt is, hogy a BKK ellenőrei kézikamerával is megfigyelik majd őket, a hatóság szerint nem egyértelmű, hogy tényleg minden részletről tudtak-e a dolgozók. Úgy tudják, állítólag szóban tájékoztatták őket, hogy lesz ilyen megfigyelés, de ez nem elégséges, ráadásul nem is biztos, hogy a BKV dolgozói ebből a tájékoztatásból rögtön meg is értették, mi készül.
A NAIH összességében mind a BKV-t, mind a BKK-t is elmarasztalta. Előbbi enyhébb negatív minősítést kapott, amiért nem nyújtott megfelelő tájékoztatást, a BKK viszont erősebb negatívat, mivel semmilyen módon nem tájékoztatta az érintetteket az adatkezelésről és annak körülményeiről, megsértve ezzel az Infotörvényt.
A hatóság felszólította a BKK-t és a BKV-t, hogy szüntessék meg a munkavállalók jogait sértő gyakorlatot, és amennyiben nem vitatják 30 napon belül a NAIH megállapításait, az elmarasztaló határozat március második felében hatályba lép, és azonnali intézkedésre kötelezi a két céget.
