Tegnap több ezren tüntettek a gyöngyöspatai fiataloknak megítélt kártérítés kifizetéséért és a bíróságok szabadságáért, ami természetesen az M1 hétfő reggeli műsorában is téma volt (vagyis egészen pontosan az, hogy a kormány bízik abban, hogy a Kúria a sértettek ellen dönt az ügyben) – szúrta ki a 444. A műsornak Rétvári Bence EMMI-államtitkár volt a vendége, aki arról beszélt, az ügy során az önkormányzat és a tankerület is adott be indítványokat, amelyek szerint a Nemzeti Alaptantervnek megfelelő volt az oktatás, ezért nem kellett volna megítélni a kártérítést a gyerekeknek.
„A minimumfeltételeknek megfelelő volt az iskola, tehát a törvények betartásával történt, ráadásul volt egy(!) szakértői vélemény is az eljárás során, aminek a tényét ugyan megemlíti az ítélet és az indoklás, de nem tér ki részleteiben arra, hogy ez a szakértői vélemény azt mondta, hogy valóban történt a diákoknak csoportokba sorolása, de az a képességek, a tanulmányi eredmények alapján történt, és nem pedig a származás vagy a bőrszín alapján, de ezzel sem foglalkozott például a bíróság ítélete”
– kifogásolta Rétvári, aki csak arról feledkezett meg, hogy a bíróság nem köteles minden szakértői véleményt figyelembe venni az ítélethozatal során, más szakértői véleményeket pedig nem említett meg.
Tehát az államtitkár arra utalt, valójában nem is történt szegregáció, csupán a diákok képességek szerinti besorolása (akik történetesen pont romák voltak). Azt azonban fontos megjegyezni: attól még, hogy nem mondjuk ki, hogy etnikai szegregáció történt, az elkülönítés hatása még lehet ugyanaz.
A tanulmányi eredmények alapján való csoportosítás egyébként szintén kimeríti a szegregáció fogalmát, vagyis még ha valóban nem is etnikai alapon történt volna a szegregáció, a tanulási problémával küzdő gyerekek egy iskolába vagy egy osztályba csoportosítása több oknál fogva is alacsonyabb minőségű oktatáshoz (és ezzel együtt rengeteg hátrányhoz) vezet. Az ilyen módon szegregált gyerekek ráadásul gyakran hátrányos helyzetű családokból érkeznek, mivel a társadalmi státusz és az iskolai teljesítmény között egyértelmű összefüggések figyelhetők meg – vagyis a hátrányos helyzetük miatt szegregált gyerekek esélyt sem kapnak arra, hogy jobban boldoguljanak az életben szüleiknél.
Mint ismert, a gyöngyöspatai szegregációs ügyben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított pert, amit 2015-ben meg is nyert: a Kúria határozatban bizonyította, hogy a szegregáltan tanított gyerekek alacsonyabb szintű oktatásban részesültek, nem vehettek részt iskolai rendezvényeken, kevésbé fértek hozzá informatikai ismeretekhez, úszáshoz, nyelvtanuláshoz mint a többi tanuló.
Annak ellenére azonban, hogy a bíróság elismerte a szegregációt, nem történtek valós lépések, hiszen az iskolafenntartó megtagadta a bírósági határozat végrehajtását, hogy megszüntesse a roma gyerekek szegregálását.
Ezt követően a gyerekeket képviselő alapítvány támogatásával partnerségbe tömörülve indítottak peres eljárást az érintett roma családok az iskola, annak fenntartója és később, közvetett módon a kormány ellen azért, hogy megtéríttessék az elveszített – és soha vissza nem szerezhető – minőségi oktatás lehetőségét és azokat az éveket, melyeket megalázó körülmények között kellett eltölteniük.
A gyerekeket képviselő jogász szerint az őket ért kár két dologból adódik össze: egyrészt hátrány érte őket az etnikai alapú szegregáció miatt, másrészt hátrány érte őket az alacsonyabb minőségű szegregált oktatás miatt, mert nem szerezték meg azokat a kompetenciákat, amelyek a Nemzeti Alaptantervben szerepelnek célként. A szegregáció nemcsak hosszú távú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig kilátástalan a jövőjük.
A bíróság végül 62 érintett gyereknek összesen 100 millió forint értékű kártérítést ítélt meg, a fenntartó azonban csak természetbeni kártérítést hajlandó adni, vagyis pénz helyett oktatással fizetne. A perben a kormány végig azzal érvelt, hogy a gyerek saját maguk és családjaik életkörülményeinek köszönhetik, hogy nem voltak sikeresek az életben és a munkaerőpiacon, az ítéletet követően pedig Orbán Viktor és más kormánypárti politikusok súlyos, általánosító kijelentéseket tettek a romákkal kapcsolatban, amelyek tovább fokozzák velük szemben az előítéleteket. Az ítélettel kapcsolatban nemzeti konzultációt is bejelentettek, melynek várhatóan többszöröse lesz a költsége, mint a gyöngyöspatai gyerekeknek megítélt kártérítés.
