Kilátásba helyezte az ország teljes vasúti közlekedésének megbénítását a Vasutasok Szakszervezete, miután a MÁV folyamatosan halogatja a bértárgyalásokat, és mint közleményükben írják, elfogyott a vasutasok türelme.

A VSZ szerint noha a sztrájktörvény szerint legalább 66 százalékos szolgáltatási színvonalat ír elő, léteznek törvényes eszközök, melyekkel meg lehet bénítani az ország vasúti közlekedését, ezeket azonban egyelőre nem részletezték, hogy „ne játsszák ki előre a kártyáikat”.

A szakszervezet egyelőre kollektív munkaügyi vitát kezdeményez, melyre a társaságnál működő valamennyi szakszervezet csatlakozását várja, azonban akár önállóan is hajlandó beleállni az érintett munkáltatóknál, pontosan a Magyar Államvasutaknál és a Rail Cargo Hungariánál.

Az érdemi bértárgyalásokat a cégek hónapok óta halogatják, így a szakszervezet hiába várja a béremelési ajánlatokat. Ezért, mint írják, a szakszervezet azért adott felhatalmazást az elnöknek a sztrájk előszobájának számító intézkedésre az elnöknek, mert a

„kialakult helyzet nem szolgálja a tagok érdekeit”.

Noha a kormány 2020-as direktíváinak megfelelően volt egy nyolc százalékos béremelés a társaságnál, ez csupán azokat érintette, akiknek a fizetése a minimálbért vagy a bérminimumot sem érte el, a szakszervezet ezzel szemben 10 százalékos, általános bérfejlesztést kér, ezen kívül például a hűségpénz emelését, egyszeri juttatást, nyugdíjpénztári hozzájárulást és hasonlókat, amelyekkel együtt a keresetnövekedés elérhetné a 15 százalékot.

A kollektív munkaügyi vita a szakszervezet szerint az első hatásos nyomásgyakorlásnak számít, amellyel a szakszervezet hivatalosan is jelzi a munkáltatónál, hogy elfogyott a türelem. Meleg János, a szakszervezet elnöke szerint az eddigi, 2020-as bértárgyalások értékelése után döntöttek a lépés mellett, a tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta,

nincs ajánlat.

A szakszervezetek közösen juttattak el több tételből álló, százalékosan kétszámjegyű bérkövetelést a munkáltatókhoz már jó ideje, azonban ahogy a VSZ írja, ezekre a cégek vezetése azóta sem reagált érdemben, noha szóban valamennyi illetékes elismerte, hogy a vasutasok megérdemlik az emelést.

A vasútnál súlyos gondot okoz a munkaerőhiány, melyet súlyosbít az elvándorlás is, melyet a bérek érdemi emelése helyett aligha lehet megállítani, és miközben a vasút működtetése létfontosságú a Magyarországon működő cégek profitábilitása szempontjából, a versenyszférában a bérek jóval magasabbak, így komoly elszívóerővel járnak. A magántulajdonú cégek működése csak akkor lehetséges, ha az állami fenntartású infrastruktúra és fuvarozási kapacitás a rendelkezésükre áll, magyarán adófizetőként a magyarországi társadalom valamennyi tagja hozzájárul ahhoz, hogy például a Continental vagy a Mercedes tulajdonosai hasznot hajtsanak az üzemekben folyó termelésből.

Meleget telefonon értük el, a szakszervezeti elnök elmondta, a négy meghatározó ágazati szakszervezettel folytatott tárgyalás után az állami vállalat vezetőségével folytatnak tárgyalásokat, ezután beadják a bíróságra a sztrájkkal kapcsolatos szándékaikat elbírálásra, hogy megállapítsák azt a minimális szolgáltatási szintet, ami mellett legális a sztrájk.

Ebben a személyszállításra vonatkozóan vannak feltételek, azonban a teherszállítást teljes mértékben le tudják állítani, ezzel komoly bevételkiesést okozva a Magyarországon működő cégeknek.

Ebben az esetben a magánvasutak sem tudnak működni, melyek a MÁV-tól rendelnek meg szolgáltatást, tehát az államvasutak nélkül nem tudnak fuvarozási tevékenységet folytatni.

A magyar vasút szolgálja ki a Magyarországon termelő számtalan multinacionális vállalatot, melyek számára a hosszú ellátási láncok miatt létfontosságú a szállítmányozás folyamatossága, hisz amennyiben az üzemekbe nem érkeznek meg időben az alkatrészek, leállhat a termelés.

A szakszervezeti vezető is ezzel érvelt: amennyiben például a győri Audihoz vagy a kecskeméti Mercedeshez nem érkeznek meg időben a termeléshez szükséges termékek a beszállítóktól, úgy nyomást helyezhetnek a kormányon keresztül a munkáltatókra, hogy teljesítsék a vasutasok követeléseit.

A magyar kormány az elmúlt években bizonyította, hogy kiemelt fontosságú számára az országban működő multinacionális vállalatok, mint a német autóipari cégek kiszolgálása, így a vasutasok kezében komoly ütőkártya a vállalatok számára létfontosságú fuvarozás leállításának lehetősége.

Ráadásul ezek a cégek termékeik jelentős részét külföldön értékesítik, így amennyiben nem tudják exportálni az elkészült kocsikat – vagy bármi mást – az is bevételkiesést okoz nekik, ahogy akár a külföldi üzemegységek működését is meg tudja akasztani egy ilyen lépés. Elég arra gondolni, hogy a tavalyi Audi sztrájk idején több német üzemben is megakadt a termelés, miután az autók motorjait, melyeket például Ingolstadtban szerelnek az Audikba, Győrben gyártják, motor nélkül pedig elég nehéz kocsikat értékesíteni.