Nem találta megalapozottnak az Alkotmánybíróság azt a TASZ által benyújtott jogi kifogást, amely szerint diszkriminatív a gyakorlat, hogy csupán a határon túli magyar állampolgárok szavazhatnak országos választásokon levélben, míg a magyar állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő honfitársaink csak személyesen adhatják le voksukat.

A kifogást a jogvédő szervezet egy, az amerikai Bostonban élő ügyfele megbízásából nyújtotta be 2019-ben, amikor először szavazhattak a határon túli magyarok levélben is az európai parlamenti választáson.

Az AB az elutasítás indoklásában úgy fogalmazott, egyáltalán nem hasonlítható össze a két helyzet jogi alapja, így nem is lehet összehasonlítani a két esetet:

„Jelen ügy tekintetében azonban a választójogosultak – a fentebb írtak szerint – eleve nem képeznek homogén csoportot.

[…]

A két csoportnak tehát teljesen más a fő csoportképző tényezője: az első esetben a magyarországi lakóhely, a második esetben pedig a magyar állampolgárság.”

A TASZ blogja rövid reakciójában egyszerűen „abszurdnak” minősítette a legfelsőbb bírói testület véleményét. Szerintük ugyanis „olyan, mintha azt mondanák, hogy ha a nők csak később, egy másik jogszabály alapján kaptak választójogot, akkor ők szavazhatnak levélben, de a férfiak, akiknek már régebb óta van választójoguk, csak hagyományosan, a szavazókörökben tehetik ezt meg.”

Hozzátették, a csoportképző rendező elv szerintük világos: választójognak hívják, az állampolgárok mindkét csoportja választó, minden más pedig részletkérdésként merülhet fel esetleg.

Hozzátették, míg a legutóbbi, 2019 májusi EP-választáson összesen 63 762 levélszavazatot adtak le, ebből 57 608 érvényes szavazat érkezett, és összesen 55 287 szavazatot kapott körükben a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség listája.

Ezzel szemben a konzulátuson szavazó, külföldön élő magyarországiak körében a kormánypártok csupán 41,3%-os szavazatarányt értek el. Így a jogvédő szervezet szerint felmerülhet az is, hogy az AB döntésével ratifikált egy olyan helyzetet amely a választásokon egyértelműen egy olyan csoportnak kedvez, amely elsöprő többségben Orbán Viktorékra szavaz.

Ráadásul, ahogyan bejegyzésük kiemelte, egy tipikus, Nyugat-Európában avagy Amerikában élő magyar szavazónak szavazata leadása összemérhetetlenül többe kerül, mint egy levélszavazat leadása: nehéz például összemérni egy postai küldemény megcímzésének, feladásának költségeit a tipikus esetben 150.000-es vonatjeggyel, és 9 órás utazással, a bostoni magyar szavazó esetében, akinek mindezt állnia kellett, hogy a New York-i konzulátuson szavazhasson.

A TASZ viszont még a szerintük furcsa és diszkriminatív gyakorlat ellenére is arra biztatja, bostoni ügyfelükhöz hasonló helyzetben lévő magyar választókat, mindennek ellenére éljenek szavazójogukkal minden alkalommal, amikor erre lehetőségük nyílik.

Az először 2012-re, főleg szimbolikus szerepre kárhoztatott Alkotmánybíróságot azóta folyamatosan töltötte fel a Fidesz saját jelöltjeivel a parlamenten keresztül. Legutóbb 2019. november 4-én például az előző pozíciójában, az Országos Bírói Hivatal elnökeként kormánnyal való szimpátiája miatt rengeteget kritizált Handó Tündéből csináltak AB-tagot. A döntést szakértők a jogállam lebontására tett újabb, súlyos lépésként értékelték.