20,75 Celsius-fokot mértek az antarktiszi Seymour-szigeten február 9-én, ami a kontinensen valaha mért legmagasabb hőmérséklet. A tudósok „hihetetlen és abnormális” jelenségként jellemezték – írja a Guardian.
Amint az a cikkből kiderül, ez az eredmény majdnem egy egész fokkal vert rá ez az eddigi csúcstartóra, ami egy 1982 januári, 19,8 fokos érték volt.
A hírportál kiemelte azt a külön aggasztó tényt is, hogy egyébként épp nemrég, február 6-án 18,3 fok volt az Antarktiszi-félszigeten, ami azon a részen szintén rekordot döntött. Hozzátették, ezeket a méréseket még a Meteorológiai Világszervezetnek is igazolnia kell, de az eredmények arányosak azokkal a trendekkel, amelyek kimutatták, hogy 3 fokos növekedés megy végbe a Déli-sarkon a preindusztrializáció kora óta.
„Látjuk a folyamatos melegedést számos olyan területen, ahol méréseket végzünk, de ehhez foghatót még nem tapasztaltunk” – mondta a Guardiannek Carlos Schaefer, aki egy brazil állami klímakutató cég megbízásából dolgozik az Antarktiszon.
A programban lévő többi kutató megállapította, hogy az El Niño jelenség és az óceán áramlatok elmozdulása is befolyásolta mindezt.
Az El Niño egy összetett időjárási jelenség, amey a Csendes-óceánon megjelenő meleg áramlatokra épül. Ezek az áramlatok Észak- és Dél-Amerika nyugati partjainál torlódnak föl, viharokat és szélsőséges időjárást okozva, köztük heves esőzéseket, áradásokat és aszályokat, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
Az El Niño gyakran közrejátszik a világ déli és keleti szárazföldi területeit – Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket – sújtó forróság és szárazság kialakulásában, emellett enyhébb teleket eredményez Északnyugat-Kanadában és Alaszkában. A jelenség hatására általában kevesebb és gyengébb hurrikánok alakulnak ki az Atlanti-óceán térségében. (Forrás: Portfolio és Ecolounge)
A környezeti hatások mértéke egyébként váltakozó a kontinensen, amely nem mellesleg a Föld frissvízkészletének 70%-át raktározza hó és jég formájában. Amennyiben ez elolvad, 50-60 méteres tengerszint-növekedés menne végbe, beláthatatlan károkat okozva az emberiség számára. Az ENSZ tudósai jelenleg úgy becsülik, az évszázad végére 30-110 centiméteres növekedés várható, attól függően, hogy mennyire igyekszünk csökkenteni a károsanyag-kibocsátását.
Amint az a Guardian cikkéből kiderül, a klímaváltozás és az imént felsorolt hatások az Antarktiszi-félszigetet veszélyeztetik leginkább: a hírportál a Greenpeace-szel közös helyszíni riportjában arról számolt be, láttak olyan gleccsereket, amelyek 100 méternyit húzódtak vissza, illetve olyan területeket is, ahol a hó alig több mint 1 hét alatt elolvadt. Hozzáteszik, valamennyi olvadás természetes nyaranta, de a hőmérséklet növekedése ezt is jobban elősegíti, mint kellene. Mindez pedig az állatvilágot is veszélyezteti, ugyanis az állszíjas pingvinek felének sorsa a jégtől függ.
