Szerdai plenáris ülésén az Európai Parlament is jóváhagyta a Johnson-kormány brexitmegállapodását, amely rögzíti az Egyesült Királyság EU-ból való távozásának feltételrendszerét.
A kilépési megállapodás múlt csütörtökön emelkedett törvényi erőre a briteknél, miután a decemberi választások óta jelentős konzervatív többséggel törvénykező alsóház leszavaztva a felsőház módosításó javaslatait, és II. Erzsébet királynő is aláírta a javaslatot. Szerdán Tim Barrow, az Egyesült Királyság Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletének vezetője letétbe helyezte a brexitet brit részről megerősítő ratifikációs okmányt az Európai Unió Tanácsánál Brüsszelben. Az Egyesült Királyság ezzel teljesítette az Európai Unióból történő kilépésével kapcsolatos jogi kötelezettségeit.
Az európai parlamenti képvislők ma 621 igen, 49 nem és 13 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kilépési megállapodást.
Ezzel biztossá vált, hogy két nap múlva, pénteken az Egyesült Királyság nem egyoldalúan lép ki az EU-ból, hanem kölcsönös, elvileg rendezett válási folyamat elé nézünk.
A voksolás után az EP-képviselők az Auld Lang Syne című dal közös éneklésével búcsúzttatták a kilépő briteket:
A szavazással végleg befejeződött a kilépési megállapodás jóváhagyási folyamata.
Az Egyesült Királyság pénteken, közép-európai idő szerint éjfélkor lép ki az Európai Unióból. Jaunár 31. után az alábbi változások történnek meg:
- Formálisan nem lesz többé uniós tag az ország.
- Megszűnik a brit képviselők mandátuma az Európai Parlamentben, és nem lesznek többé egyesült királyságbeli tagjai az EU politikai intézményeinek.
- Elkezdődik az úgynevezett átmeneti időszak, amely 2020. december 31-éig tart – valójában ezzel veszi csak igazán kezdetét a brexit tárgyalások folyamata.
Ezen felül érezhető különbség nem lesz az EU és a britek viszonyában az átmeneti időszak végéig, azaz 2021. január 1-jéig. Az ország addig is a közös piac és a vámunió része marad, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása zavartalan marad.
A szavazást megelőző vitájában Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) brexitügyi megbízottja megköszönte Michel Barnier-nek, hogy az EU főtárgyalójaként segített megőrizni a 27 tagállam egységét. A „brit kollégák többségének” is hálás volt, hogy „humort és helyenként makacsságot” hoztak a parlamentbe. Verhofstadt hozzátette: hiányozni fognak a jövőben a brit képviselők. Mint mondta, mai szavazás nem arról szólt, hogy támogatják-e a brexitet vagy sem, hanem hogy a rendezetten történjen-e a válás. A politikus szomorú napnak nevezte mait, s elmondása szerint ha tehetné, még mindig nemmel szavazna a kilépésre. A tanulság szerinte az, hogy a megmaradt tagországok ne építsék le az Uniót, tanuljanak a brexitből reformálják meg az EU-t.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszönetet mondott minden brit képviselőnek, aki az Egyesült Királyság EU-taggá válása óta dolgozott az Európai Parlamentben. Úgy fogalmazott, ők mindig a „családunk tagjai” maradnak. A közeljövőre nézve elomondta: nagy kihívás lesz, hogy az állampolgárok és az üzleti élet számára, átlátható, kiszámítható feltételeket teremtsenek a szabadkereskedelmi tárgyalások során, de tartoznak ezzel az a briteknek és az EU-s állampolgároknak, és ezért minden energiát egy jó megállapodás megkötésébe fogják fektetni.
Manfred Weber, az Eerópai Néppárt frakcióvezetője leszögezte: ahhoz, hogy ne alakuljon ki még egy tagállamban brexitközeli helyzet, olyan Unióra van szükség, amely cselekvőképes.
Azt reméli, hogy az elkövetkező években vonzó lesz az EU, és a most kilépő képviselők gyermekei majd megszavazzák, hogy az Egyesült Királyság egyszer újra EU-tag legyen.
Iratxe García Pérez, az S&D frakcióvezetője azt emelte ki, hogy bár tiszteletben tartják a britek szuverén döntését, de ettől még rögzíteni kell azoknak a populistáknak a felelősségét, akik a brexitbe kormányozták Nagy-Britanniát.
A Renew Europe frakció részéről Nathalie Loiseau szólt hozzá a vitához, aki kifejtette: meggyőződése szerint nincs olyan, hogy jó brexit, mindenképpen az együtt maradás lett volna jó. Azt ígérte: az EU rá fog cáfolni a brexitpártiakra, és a jövőben nem gyengülni fognak, hanem ellekezőleg: erősebbé fogják tenni Európát.
A Zöldek frakciójából Philippe Lamberts emelkedett szólásra: szerinte senkinek sem érdeke, hogy rossz legyen a britek és az EU kapcsoalta, az EU döntéshozóinak pedig fel kell ismerni, hogy ha ha valaki hátat fordít az európai projektnek, akkor annak oka van. Sokan úgy gondolják ma – folytatta – , hogy keveseket szolgál ez EU politikája, nem pedig sokakat, és ebből mindenképpen tanulni kell.
Gerolf Annemans az ALDE soraiból azon a véleményen volt: „nagyvonalúnak” kell lennie az EU-nak a tárgyalások folyamán Nagy-Britanniával. Hozzátette: bár ő maga is mélyen ellenzi a kilépést, ez mégsem egy szomorú nap, hiszen egy ország élt azzal a jogával, hogy a szuverenitás felé forduljon.
Az ECR-frakcióból Daniel Hannan euroszkeptikus brit képvislő szólt hozzá a vitához, mondván, a továbbiakban „jóindulatú megfigyelője” lesz Nagy-Britannia az EU vitáinak. Churchillt idézve azzal zárta mondandóját:az EU „veszít egy rossz társbérlőt, viszont nyer egy jó szomszédot”.
Martin Shirdewan az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal részéről abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy az első, de nem az utolsó ország Nagy-Britannia, amely itt hagyja az EU-t. Szerinte azért, hogy ez ne történjen meg, a nagyvállalatok érdekének előtérbe helyezése helyett új irányt kell vennie az Uniónak.
Nigel Farage, az euroszkeptikusok legharsányabb szószólója, a a brit Függetlenségi Párt egykori elnöke nagyon „bátornak” nevezte Boris Johnsont az elmúlt hónapokban tett erőfeszítéseiért. Utolsó európai parlamenti beszédében nem hazudtolta meg magát
„Miután kiléptünk, soha nem fogunk visszatérni”
-vetette oda képviselőtársainak. Beszéde végén brexitpárti képviselőtársai felállva tapsolták meg Farage beszédét.
