A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál, hogy azok is legyenek jogosultak a korkedvezményes nyugdíjazásra, akiknek 2014. december 31-ig, azaz a rendszer megszüntetéséig még nem volt meg a korai nyugdíjazáshoz szükséges, legalább 10 évnyi munkaviszonyuk, azóta viszont már megvan – derült ki a végzésből, amely a Mérce birtokába jutott.
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke lapunknak elmondta, nagyon sok olyan munkavállaló van, akinek néhány hónapon vagy 1-2 éven múlott, hogy meglegyen a 10 éve 2015 előtt, de hiába, mert a módosítás nem foglalkozott az efféle töredékidők elszámolásával, így most semmilyen kedvezményre nem jogosultak.
Ez pedig nagy probléma, ugyanis a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök dolgozóinak az egészségügyi állapota megindokolná, hogy korábban visszavonulhassanak.
„Ez a kezdeményezés felülvizsgálná a kormányzatnak azon korábbi döntését, amely hozzájárult a nyugdíjrendszer szétveréséhez. Lassan egy évtizede komoly harca ez a szakszervezeteknek, hiszen korkedvezmény híján a munkavállalók olyannyira amortizálódnak, hogy sokszor még az öregségi nyugdíj korhatárát sem érik meg. A vegyiparban például 62 év az átlagéletkor, miközben a nyugdíjkorhatár meg 65” – mondta el Székely Tamás.
A kormány 2015. január 1-jétől szüntette be korkedvezményes nyugdíj rendszerét és ezzel párhuzamosan az ellátásra való jogosultság alapját képező járulékfizetési kötelezettséget is. Korábban kétévi korkedvezményben részesült az a férfi, aki legalább 10 éven át, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, továbbá azok, akik legalább 6 éven át 100kPa-nál (vagyis a légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgoztak.
Ezen felül a férfiaknak minden további 5 év után járt 1 év, a nőknek pedig minden további 4 év után. A légköri nyomást meghaladó légtérben dolgozóknak ugyanebben a rendszerben 3 évente jártak az újabb évek. 2014-ben a módosítás előterjesztését nagy felháborodások és tüntetések követték.
(Forrás: Nyugdijguru.hu)
A mostani ítélethozatalra azután került sor, hogy egy ügyvédi iroda beperelte a VIII. kerületi kormányhivatalt mint elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, miután kiderült, hogy egy nyugdíjazás előtt álló munkavállaló jelenleg semmilyen korkedvezményre nem jogosult, pedig 2006 és 2014 között, azaz 8 éven át végig olyan munkakörben dolgozott, ami alapján megilletné a korkedvezmény.
Csakhogy miután 2015-től megszűnt ez a rendszer, többé nem számolták a ledolgozott éveit, helyzete pedig rávilágított arra, hogy a törvényhozás nem tud mit kezdeni a 10 évet el nem érő töredékidőkkel.
Azoknak az embereknek, akik már korkedvezmény eltörlése előtt ledolgoztak legalább 10 évet, a régi rendszer értelmében ugyanúgy jóváírták a korkedvezményes éveket, akkor is, ha csak a törvény módosítása, azaz 2015. január 1-je után mentek vagy mennek majd nyugdíjba.
Viszont azok a munkavállalók, akiknek 10 évnél kevesebbjük volt 2015 előtt, most úgy állnak a törvény előtt, mintha semennyit nem dolgoztak volna korkedvezményre jogosító munkakörben.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság éppen ezért indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a korkedvezményes nyugdíjat beszüntető módosítás azon részét, amely kimondja, hogy csak a 2014. december 31-ig ledolgozott évek számítanak a jogosultság megítélésénél. A bíróság szerint a férfit a ledolgozott 8 éve után arányosan 1 év 285 nap korkedvezmény illetné meg, tehát ennyivel hamarabb mehetne nyugdíjba.
