Január 6-án, azaz kevesebb, mint két hete értesítették a nyíregyházi Keleti lakótelep roma családjait, hogy költözniük kell, a városüzemeltetés ugyanis megvalósítja a régóta tervezett telepfelszámolási programot – mondta el a Mércének Kiss Márió, a Terno Drom-Fiatal Út Egyesület aktivistája.
A telepet októberig tervezik kiüríteni, ám az első 15 családnak a kiköltöztetését már megkezdték, ahogy az egyébként a Nyíregyháza.hu-n megjelent csütörtöki összefoglalóból is kiderül. A cikk diadalmas hangvételben számol be arról, a város 2017-ben pályázott uniós forrásokra, amelyet meg is nyertek, az érintett 15 család ebből költözhet át „felújított, komfortos, szociális bérlakásokba”.
„Most lehetőség nyílik a nehéz lakhatási körülmények között élőket olyan lakáskörülményekhez juttatnunk, ami sokkal komfortosabb, modernebb, hiszen fürdőszobás, felújított lakásokba tudnak átköltözni a jelenlegi, komfort nélküli lakásukból. Nagyon fontos, hogy az átköltözés csak akkor valósul meg, ha a bérlők vállalják, hogy aláírják a bérleti szerződést”
– mondta el keddi sajtótájékoztatóján dr. Pazonyi Péter, a városüzemletetéssel foglalkozó NYÍRVV Nonprofit Kft. jogi és üzemeltetési igazgatója. Ugyanezen az eseményen Jászai Menyhért alpolgármester arról számolt be, hogy a társadalmi integráció fontos lépéseként tekintenek a szegregátum felszámolására.
A jól hangzó kijelentések mögött azonban több probléma is van.
Az egyik legfontosabb az épp a rövid határidő, a szegregátum lakóinak ugyanis 10 nap alatt kell összeszedniük az egész életüket, és elhagyniuk otthonaikat.
A másik – talán még ennél is nagyobb – probléma, hogy a kiköltöztetett embereket nem integrált lakókörnyezetben helyezik el, hanem a Nyíregyháza másik, mára már notóriussá vált szegregált részében, a Huszártelepen biztosítanak új bérlakást nekik.
Kiss Márió arról számolt be, hogy az önkormányzat más alternatívát nem ajánlott fel a lakóknak, aki nem vállalja az egyik telepről a másikba költözést, az mehet az utcára.
Márpedig a mára többezer lakosú szegregátumnak számító Huszártelepen sem túl jók a körülmények: tavaly nyáron mi is beszámoltunk arról, hogy a hőségriadó idején 48 családnál kapcsolták le a vízszolgáltatást, a környék egyedüli vízforrása így két közkút maradt.
Ugyancsak a Huszártelepről indult az iskolai szegregáció elleni hazai harc bő másfél évtizede, az itteni etnikai alapú elkülönítésről két hazai bíróság is kimondta, hogy jogsértő. Az eredetileg felekezeti fenntartású intézmény 2007-ben bezárt, ám a Fidesz kormányzása idején, 2011-ben immár állami fenntartásban újra megnyitották. Ehhez az iskolához kapcsolódik Balog Zoltán egykori emberi erőforrás-miniszter „szeretetteljes szegregáció” kifejezése is.
A Keleti lakótelep mostani felszámolási gyakorlata kapcsán a Terno Drom-Fiatal Út Egyesület feljelentést fontolgat, mivel elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak tartják azt.
„Sérti az egyenlő bánásmód követelményét és az emberi méltóságot, hogy 15 családot egy héten belül mindenfajta értesítés nélkül kilakoltatnának és átköltöztetik őket a Huszárlakótelepre úgy, hogy a családok ezt nem szeretnék” – fogalmaz szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a szervezet.
A Terno Drom szerint az önkormányzat rosszul használja az uniós pályázatot, ugyanis nem oldja meg a szegregált telep felszámolását azzal, ha egy másik cigánytelepre költözteti a családokat, ezzel tovább fokozva a szegregációt.
„Azt gondoljuk, hogy az önkormányzatnak ezen a diszkriminatív hozzáálláson változtatnia kell. Amennyiben mégis megteszik a diszkriminatív lépéseket, úgy a Terno Drom – Fiatal Út Egyesület az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul” – tették hozzá.
Az uniós támogatások odaítélésében valóban fontos szerepet játszik az integráció, a térbeli és más típusú elkülönítések felszámolása. Ahogy egy 2014-ben született Népszabadság-cikkből is kiderül, 2010 előtt a szocialista városvezetés valóban ilyesmit tervezett, és az elv bekerült Nyíregyháza integrált városfejlesztési stratégiájába is.
Ám ahogy a cikkből kiderül, a 2010 után új, fideszes vezetés már másfajta stratégiát választott, mégpedig a „gettócsinosítgatást”: elkezdtek felújítani házakat, és bizonyos közszolgáltatásokat, amellyel az integrált lakókörnyezetbe helyezés helyett az elkülönülést állandósították.
„Annak ellenére is, hogy a telepet csinosítgatni és ott megannyi közszolgáltatást kiépíteni jóval drágább, mintha a városban egyébként meglévő szolgáltatásokat tennék elérhetővé a hátrányos helyzetben élőknek, azzal például, hogy lakhatást biztosítanak nekik a gettón kívül” – állapította meg akkor Ónody Molnár Dóra, a lap újságírója.
Telefonon kerestük a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.-t, hogy megkérdezzük, miért csak 10 nappal korábban értesítették a lakókat az átköltözésről, illetve hogy mi történik azokkal a teleplakókkal, akik „önkéntesen” nem vállalják a másik szegregátumba való áttelepülést. A hétvége miatt a városüzemeltetőnél illetékesekkel nem tudtunk beszélni, csak azt a tájékoztatást kaptuk, hogy telefonáljunk újra hétfőn.
A magyarországi romák szegregációjának kérdése az elmúlt egy hétben újabb jelentőséget kapott, miután Orbán Viktor miniszterelnök igazságtalannak minősítette a gyöngyöspatai szegregált iskolában tanuló 60 diáknak megítélt, fejenként 350 ezer és 3,1 millió forint közötti kártérítést.
