A közösségi közlekedés környezetbaráttá tételét, és a vízgazdálkodás átalakítását tartja a klímastratégia legfontosabb kormányzati feladatainak a több mint 208.000 ember, akik végül mégis kitöltötték a Palkovics-féle Innovációs- és Technológiai Minisztérium által közzétett, Nemzeti Tiszta Fejlődés Stratégia társadalmi egyeztetési konzultációját.

Mint arról korábban mi is írtunk, a konzultációt eleinte nagyon nehéz volt a kormányzati szervereken fellelni, és noha határideje vészesen közelgett, még december 14-én sem tudhattunk semmit a kiértékelt eredményekről, noha az nem tűnt egy gigászi feladatnak.

Tegnap azonban a minisztérium honlapja mégis publikálta a beérkezett válaszok értékelését.

Ezekből az derült ki például, hogy a válaszadók mintegy 92%-a támogatná, hogy Magyarország 2050-re teljesen karbonsemleges ország legyen, ugyancsak 92% hajlandó lenne ennek érdekében egyéni életmódján is gyökeresen változtatni.

Arra, hogy melyek azok a gazdasági területek, ahol a klímaválság a leginkább megköveteli a gyökeres változást, a válaszadók legnagyobb számban az energiatermelést, az ipart és a mezőgazdaságot, valamint a hulladékgazdálkodást nevezték meg.

Arra pedig, hogy leghatékonyabban mely magyarországi programok támogatnák leginkább az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, a legtöbben a közösségi közlekedés fejlesztését, a megújuló energia alkalmazására és energiahatékonyságra kiírt pályázatokat, az erdők, fák telepítését és a „szemléletformálást” tartották ilyennek.

93% igennel válaszolt arra a kérdésre is, hogy jelenjen-e meg sokkal hangsúlyosabban az éghajlatváltozás témája az iskolai oktatási programokban.

Ezzel szemben különösen nagy fejtörést okozott a konzultációt kitöltők számára, hogy bármit is felidézzenek a kormány által már elkészített, 2018-2030 közötti időszakra szóló 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával (NES-2) kapcsolatban, csupán a válaszadók 32,5%-a rendelkezett erről ismeretekkel, míg 57%-a sehol sem hallott még erről a kitöltés pillanatában.

Hasonlóan nem tudnak semmit a konzultálók arról, helyi önkormányzatuk, vagy állami hivatalaik milyen startégiával, és speciális programokkal készül az éghajlatváltozási célok betartására: 49% nem tud ilyen lépésekről, de azokat elengedhetetlennek tartja, 27% lát is ilyen programokat lakóhelyén. Csupán a válaszadók 7%-a vélte azonban úgy, hogy a hatékony, klímaváltozás elleni cselekvés elsődleges színterének a központi kormányzati intézkedések kell, hogy legyenek.

Ezek közül a válaszadók közül a kiértékelés külön ki is emel egyet, mely szerint:

„A lakossági szokások sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, mint az igazán nagy multinacionális cégek. Ezen kell változtatni mely csakis központilag lehetséges.”

Mások egyszerűen arra hívták fel a kormány figyelmét, tartsa be a 2015-ös párizsi klímaegyezmény vállalásait.

Noha Orbán a január 9-i sajtótájékoztatóján – talán az általa már ismert válaszok alapján kijelentette, Magyarország elfogadta azt a célt, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, a magyar kormány ezt megelőzően az erre vonatkozó EU-s előterjesztéseket rendre megvétózta az Európai Tanácsban. Szijjártó Péter egy ilyen, 2019-es vétó után nyíltan kijelentette, erre a német autóipar magyarországi, stratégiai céljai ésa „versenyképesség” miatt volt elsősorban szükség.

A jelenlegi konzultáció, amelyet az Európai Bizottság minden tagállamban kötelezővé tett az Európai Zöld Megegyezés keretében, azonban azt mutatja, az emberek többsége egyáltalán nem helyesli a kormány eddigi, zavaros klímastratégiával és rendszeres vétózással, valamint a kiemelt kormányzati projektek során történt fakivágásokkal tarkított hozzáállását a témához.