Továbbra sem teszi közzé a Belügyminisztérium a TASZ által 2019 márciusában első-, novemberben aztán másodfokú perrel elnyert adatokat azt illetően, hogy hányan voltak a 2018-as országgyűlési választáskor olyanok, akik magyarországi lakcím létesítésével jutottak választójoghoz. Bár a bíróság kimondta, hogy az erre vonatkozó adatok a nyilvánosságra tartoznak, a TASZ azóta hiába várja az ítélet teljesítését.
A Belügyminisztérium időközben a Kúriához fordult az ítélet felülvizsgálatáért, és az a kérésükre fel is függesztette az ítélet végrehajtását. Így a végleges döntésig nem kell kiadniuk az adatokat.
A TASZ szerint a BM ugyanazt a két érvet hozta fel, amivel az eddigi perekben eljáró bíróságokat sem sikerült meggyőzniük, a Belügyminisztérium érveit és a TASZ vonatkozó válaszait egymás alatt közöljük:
- nem lenne könnyű kinyerni a kért adatokat a lakcímnyilvántartási rendszerből
„ez lehet, hogy így van, de attól még alapjogról van szó: az államnak elsőrendű kötelessége a saját működéséről a polgárainak számot adni, akkor is, ha ez néha idő- és munkaigényes”
- a TASZ nem is közérdekű adatot kér, ezért nem is a közérdekű adatokról szóló törvény alapján kell eljárni az ügyben.
„ha egy jog alapjog, hiába van más jogszabály is, amit esetleg alkalmazni lehetne, mindig az alapjognak kell előbb érvényesülnie. (…) amiket kértünk, azok nem a nyilvántartási törvény szerinti adatok, senkinek nem személyes adatai, és nem is statisztika. Ezek egy állami adatbázisból egyszerű elemzéssel kinyerhető számok”
A márciusi és november perek eredményei mutatják, hogy a bíróságok sem gondolják, hogy az ügyben személyes adatokról lenne szó, ezért a TASZ szerint végső soron a Kúria sem juthat más következtetésre.
A TASZ egy politikai és egy jogi tanulságot is azonosít az ügyet illetően: írásuk szerint a Belügyminisztérium politikai szempontból szeretné minél inkább húzni az időt és az adatok kiadását. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez azért van-e, mert van takargatni valójuk, vagy mert nincs erre elegendő munkaerő, de a TASZ szerint egy dolog biztos:
„állam most sem teljesíti azt, ami a legfontosabb kötelessége lenne: a polgárok alapjogainak érvényesülését.”
Jogi szempontból is meglepőnek nevezi a TASZ a Belügyminisztérium érvét, mivel eszerint az állam szempontjai előrébb valók a polgárai szempontjainál.
„Holott szabadság csak ott van, ahol a polgárok teljesen átlátják az állam működését, ahol nemcsak hogy szabadon kritizálhatják az állam működését és az azt irányítókat, hanem ösztönzést és segítséget is kapnak ahhoz, hogy minél többet megtudjanak és minél bátrabban fogalmazhassanak meg kritikus véleményeket”
– írják.
A TASZ mindent meg fog tenni azért, hogy megszerezzék az adatokat, és ezzel az állam helyett is segítsék és bátorítsák az érdeklődő és kritikus polgárok közösségét.
Még 2018 márciusában és április legelején, a választás előtti hetekben sorra jelentek meg a hírek arról, hogy tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat határközeli településekre annak érdekében, hogy ne csak levélben az országos listára, hanem egyéni kerületi jelöltekre is szavazhassanak. Hogy kiderüljön, hogy ez valójában megtörtént-e, és ha igen, mekkora mértékben, vagyis tényleges visszaélésekről, vagy esetleg csupán pánikkeltésről van szó, a TASZ és a PC a 2018. áprilisi választásokhoz képest két évre visszamenőleg kikérte havi bontásban a névjegyzéki adatokat. Ezeket nem sikerült megszerezni azóta sem.
