Frissítés (18.20): A kormányközeli Russia Today arról értesült, már meg is van az új miniszterelnök Mihail Misusztyin személyében, aki 2010 óta vezeti az adóhivatalt. Misusztyin 2010 óta áll az adóhivatal élén, ahol korábban más vezető funkciókat is betöltött, és jelentős szerepe volt az informatikai csúcstechnológia alkalmazásában az adófizetések könyvelése és ellenőrzése terén, illetve más gazdasági szerveknél is fontos pozíciókat töltött be.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy a módosításokkal kapcsolatban nem fognak az alkotmányban előírt népszavazást rendezni, mert nem új alaptörvényt fogadnak el, és a módosítások nem érintik az alkotmány alapvető rendelkezéseit. „Ezért voltaképpen másfajta szavazásra lenne szükség” – mondta. „A szavazás megrendezésének idejét és rendjét később határozzák majd meg, és rendeletben lesz formalizálva” – tette hozzá. Jelena Muzilina, az orosz felsőház alkotmányos jogalkotással foglalkozó bizottságának elnökhelyettese egy egyszerűsített népszavazást megrendezését valószínűsítette.

A TASZSZ egy névtelenül nyilatkozó informátorra hivatkozva azt írta, hogy az 1993 óta érvényben lévő alkotmány módosításának ügyében még a nyár előtt megrendezhetik a szavazást – írja az MTI.

Korábban írtuk:

Dmitrij Medvegyev kormányfővel az élén lemondott a teljes orosz kormány, miután Vlagyimir Putyin elnök a mai napon megtartotta éves beszédét a törvényhozás előtt. Beszédének egyik legfontosabb eleme a hatalmi struktúra alakításáról szólt, amihez szerinte alkotmánymódosításra lenne szükség. Medvegyev szerint ennek értelmében a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom egyensúlyában is jelentős változások jöhetnek.

Az orosz elnök nagy hangsúlyt fektetett a szegénység és a szociális támogatás témájára, illetve magasabb nyugdíjakat és támogatást ígért a gyermekes családoknak annak érdekében, hogy növeljék a születések számát.

Ezek mellett azonban a legnagyobb visszhangot az alkotmánymódosítási csomagja keltette, melynek értelmében többek közt:

• nagyobb beleszólás jutna a törvényhozásnak a kormány alakításába,
• a kormányfő kinevezésébe érdemi beleszólása lenne a parlament alsóházának,
• a parlament alsóháza dönthetne a kormányfő által javasolt helyettesek és kormánytagok elfogadásáról,
• „az ország biztonsága szempontjából fontos” személyek (miniszterek, bírák, régiók vezetői) nem rendelkezhetnének külföldi állampolgársággal és tartózkodási engedéllyel más országokban,
• kikerülne az alkotmányból, hogy valaki egymást követően legfeljebb csak két ciklus erejéig tölthet be elnöki tisztséget,
• csak az lehetne elnök, aki legalább 25 év Oroszországban él, és soha nem volt külföldi állampolgár,
• az elnök nevezhetné ki a miniszterelnök, illetve a kormány, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság tagjait, valamint az erőszakszervezetek és a védelmi testületek vezetőit,
• a parlament felsőháza leválthatná a szövetségi bírókat
• a jogszabályokat az alkotmánybíróság normakontrollnak vethetnék alá.

„Természetesen ezek nagyon súlyos változások a politikai rendszerben” – mondta Putyin, majd hozzátett: szerinte a parlament és a civil társadalom készen áll a változásokra.

A kormány tagjainak és a kormányfő kiválasztásában több joggal rendelkező parlament alsóháza, illetve a kormányzók és a túlnyomórész belőlük és a törvényhozás vezetőiből álló Államtanács növekvő befolyása jól jöhet Putyinnak ahhoz, hogy felépítse utódját, 2024-ben ugyanis lejár negyedik mandátuma. Szakértők szerint még korai lenne arról találgatni, mi lesz Putyin szerepe a továbbiakban, de azt biztosra veszik, hogy ezután is komoly befolyást gyakorol majd a politikára.

Az alkotmánymódosítás nem lép azonnal életbe, ehhez Putyin népszavazást javasolt. Az új kormány felállásáig a jelenlegi kormány még ellátja feladatait, Medvegyevet pedig a Biztonsági Tanács alelnöki posztjára nevezik ki (ilyen poszt korábban nem létezett), így Putyin legfontosabb bizalmasai között marad.

(via kommerszant.ru, themoscowtimes.com, Index.hu)