„Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve. Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett”
– írja Matolcsy György, az MNB elnöke a Növekedés.hu-n, és erélyes hangon fenntartható lakáspolitikát „követel”.
Bahhh…
Egyrészt very welcome, előkerült a piros tabletta, Matolcsy úr?! Másrészt jó ezt egy olyan ember szájából hallani, aki maga is hozzájárult az ingatlanárak elszabadulásához az elmúlt pár évben már indokolatlanul alacsonyan tartott jegybanki alapkamattal.
Bizony-bizony, részint a szükségtelen monetáris élénkítés – szükségtelen, hiszen eleve növekedési szakaszban volt a magyar gazdaság –, eszközéül szolgáló nullás jegybanki alapkamat eredményeképpen fújódott ekkorára a magyarországi ingatlanpiaci buborék.
A szuperállampapír megjelenéséig a tőke kb. az ingatlanpiacban látta az egyetlen jobb hozamot produkáló befektetési lehetőséget (Airbnb-típusú működtetés, illetve hosszú távú bérlet). A budapesti lakáspiaci kereslet 40%-50%-át adó befektetési célú lakásvásárlási részesedés az MNB bűne is. Meg persze a rövid távú szálláshely-szolgáltatást támogató kormányzati adó- és szabályozási politikának.
Arról is emlékezzünk meg röviden, hogy miközben az MNB két kézzel szórta a pénzt az elmúlt években (monetáris élénkítés), azt ők is tudták, hogy a kormánnyal együtt egy szépen fejlett ingatlanpiaci buborékot fújnak, és a 330 pontos versenyképességi anyagukban már 2019 elején írtak arról, hogy a befektetési célú ingatlan- (lakás-)vásárlást bizony jó lenne korlátozni.
„Budapesten a lakásárak nagymértékű emelkedéséhez a befektetési célú lakásvásárlások magas, mintegy 40 százalékos aránya is hozzájárul. Ezek tükrében érdemes lehet a fővárosi áremelkedést hűteni az illetékszabályok szigorításával befektetési célú lakásvásárlás esetén.” (Versenyképességi program 330 pontban, 114. oldal, MNB 2019)
Nos, ilyesfajta illetékszigorítás azóta sem került a napirendre. Napirenden van viszont a szuperállampapír, ami nem kicsit fékezi a megtakarítások reáleszközökbe (ingatlan) áramlását, azaz a befektetési célú ingatlanvásárlást.
„Az is elmondható, hogy az ingatlanpiac esetében ez valószínűleg inkább a kockázatokat mérséklő tényező: a MÁP Plusz képes lehet fékezni a befektetési célú ingatlanvásárlások áremelő hatását” – írja Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír? című dolgozatában Horváth Dániel – Kuti Zsolt (MNB, 2019 december). A Növekedés.hu-n A szuperállampapír jelentősen hűti az ingatlanpiacot címmel olvashatunk elemző cikket 2019. októberi keltezéssel, stb, stb.
Amúgy nagyon szórakoztató, ahogy Matolcsy György a kormány kritikus megmondóembereként hol euróügyben oktatja ki az egész EMU-t, de főleg a németeket, hol a reptéri gyorsvasút hiányát rója fel vagy éppen azt jelenti be, hogy az MNB értékelni fogja a kormányzati teljesítményt az MNB versenyképességi ajánlások megvalósítása tükrében. Kicsit disszonáns ez a kritikai hang, Elnök úr! Mintha nem is egy csapatban fociznának, és nem Ön lenne a csapatkapitány jobbkeze.
De tényleg… Ha az Elnök úr azt is beleírta volna a lakáspolitikás szösszenetébe, hogy „bérlakásépítés”, esküszöm felvettem volna a „potenciális cimbik” listámra. Így sajnos erről most lemaradt. Talán majd legközelebb!
