2019 októberében érkezett a bejelentés: 390 milliárd forintból bővíti gödi akkumulátorgyárát a Samsung SDI, amit a kormány kirívóan magas, 108 millió eurós vissza nem térítendő állami támogatással fejelne meg (ezzel kapcsolatban még zajlik az Európai Bizottság vizsgálódása). Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ezzel a beruházással eldőlt, hogy Magyarország lesz az európai autógyártás egyik fellegvára, Kim Woochan, a Samsung SDI Magyarország Zrt. gyártóközpontjának vezetője pedig reményét fejezte ki, hogy a gödi üzem lesz a világ egyik legnagyobbja.

Tuzson Bence, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint a beruházás technológiai fejlődést hoz, munkahelyeket teremt, jelentős helyi adóbevételt is jelent és támogatja a helyiek életét. Markó József, Göd korábbi fideszes polgármestere a bejelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy a városban csaknem 20 éve van jelen a Samsung, az együttműködés a céggel kiemelkedően jó.

A Pest megyei kisváros lakói azonban nem fogadták ekkora örömmel a bejelentést. Hogy megértsük, miért, érdemes visszakanyarodni 2001-ig, amikor megjelent Gödön a Samsung. Ekkor még televíziókhoz gyártott katódsugárcsöveket („képcsöveket”), 2014-ben azonban bezárt a város szélén található gyár, 2017-ig használatlanul állt. Az elektromos autók megjelenésével viszont hirtelen nagy lett az igény az akkumulátorokra, így a parlagon heverő gyár átállt az új generációs lítium-akkumulátorok gyártására, a tesztüzem 2018-ban kezdődött meg.

Miután kiderült, hogy a Samsung a tesztüzem után terjeszkedésbe kezd, több konfliktus is kialakult a gyár, az önkormányzat és a helyiek között. Ahogy arról 2018 őszén beszámoltunk, a legnagyobb felháborodást egy elektrolittároló megépítése váltotta ki, amivel kapcsolatban akkor közmeghallgatást is tartott az önkormányzat a lakosság számára.

Az elektrolit az akkumulátorgyártás egyik alapanyaga, amelyből robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve halálos is lehet. Ahhoz azonban, hogy ez a gáz kiszabaduljon a gyárból a lakott területre, elég sok kedvezőtlen körülménynek kell egyszerre teljesülnie.

Az ilyen esetek elkerüléséért jöttek létre a kockázatelemző cégek, amelyeket a gyárak bíznak meg a biztonsági elemzéseik elkészítésével, hogy feltárják a veszélyforrásokat, illetve minimalizálják a balesetek lehetőségét. A biztonsági elemzés azonban már akkor sem nyugtatta meg a gödieket, hiszen a baleset lehetőségét nem lehet kiiktatni, ráadásul megannyi ipari katasztrófa tanúskodik arról, hogy ha egy veszélyes anyagokkal dolgozó üzemben baleset történik, az súlyos következményekkel járhat.

A 2018-as közmeghallgatáson világossá vált:

a gyár által közvetlenül vagy közvetve érintett helyieket sem a Samsung, sem az önkormányzat nem tájékoztatta megfelelően arról, milyen kellemetlenségekkel, esetleg veszélyekkel járhat a már így is igencsak nagy zajterhelésű gyár bővítése – sokaknak közvetlenül a szomszédjában.

A pánikhangulat egyértelműen abból fakadt, hogy a helyiek úgy érezték, a fejük felett döntött az önkormányzat, a korábbi fideszes polgármester, Markó József viszont azzal érvelt: semmit sem tehetett az önkormányzat, mivel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról van szó.

Ez egyfelől igaz, mivel a Samsung bővítésének első szakasza idején a kormány egy rendelettel lényegében megteremtette a feltételét annak, hogy a bővülő gyár építési engedélyeztetése megkezdődjön, és egyúttal elvette a lehetőséget a képviselő-testülettől, hogy beavatkozzon, vagy akár megakadályozza a fejlesztéseket. Amellett, hogy sikerült kiiktatni az önkormányzatot, a rendelet tovább nehezítette a lakosok életét azzal, hogy nem kötelezte a céget az ilyenkor szokványos védősáv (pl. erdő) kialakítására a lakott terület és az iparterület között, azzal viszont kedvezett a Samsungnak, hogy teljes beépítésre adott lehetőséget a területen.

De azt azért mégis érdemes hozzátenni, hogy az előző városvezetés sem tiltakozott foggal-körömmel: Markó arról beszélt, szinte semmilyen bevétel nem folyik be a városba, sok fejlesztésre nincs pénz, viszont ha beindul a nagyüzemi gyártás a Samsungban, 30 éves előreugrást hozhat a városnak a cég által fizetett több tízmilliárdnyi adó.

A Samsung bővülése ráadásul még egy kellemetlen meglepetést okozott az egyébként sem felhőtlenül boldog gödi lakosoknak. 2018 júniusában az önkormányzat összehívta a gyár környékén található földek tulajdonosait, és közölte velük, hogy kisajátítási eljárást indítanak a földjeikért. Egy földtulajdonos akkor azt mondta a Mércének: kész tények elé állították őket, sőt, az önkormányzat részéről azt is közölték velük, jobban járnak, ha nem kezdenek pereskedésbe, mert a földjeiket így is-úgy is kisajátítják, legfeljebb csak több év múlva kapják meg az értük járó pénzt.

Ennek ellenére többen hajlandóak voltak bíróság elé vinni az ügyet, de hamar világossá vált számukra, hogy az önkormányzat igyekszik minél alacsonyabb áron kisajátítani a földeket.

Az Átlátszó birtokába került  levél tanúsága szerint az előző városvezetés maga kérte a kormányt, hogy a Samsung újabb bővülésének útjában lévő mezőgazdasági földterületeket nyilvánítsa gazdasági területté, illetve az ott tervezett beruházásokat nemzetgazadasági szempontból kiemelt jelentőségűvé. Ez meg is történt, aminek köszönhetően az önkormányzat 2019 áprilisában kiírt egy pályázatot a kisajátításokkal megszerzett 80 hektáros területre, amit ipari telephely kialakítására ajánlott.

A helyiek földjei természetesen a Samsungnál landoltak.

Ez volt tehát a 2019 októberében bejelentett óriás beruházás előkészítése – és a java még csak most jön.

A bővítés feltétele ugyanis, hogy felső küszöbértékű vegyi üzemmé kell nyilvánítani az eddig alsó küszöbös akkumulátorgyárat, amire azért van szükség, mert jelentősen megnő az ott tárolt veszélyes anyagok mennyisége. Egészen pontosan 86 tonnáról 666 tonnára emelkedne az úgynevezett katód aktív anyagok aránya, amelyek por formában belélegezve mérgezőek. Az erre vonatkozó engedélyt a Katasztrófavédelem adhatja ki, méghozzá a Samsung biztonsági elemzésének részletes ellenőrzésével, illetve egy elég intenzív helyszíni vizsgálati folyamatot követően.

A vizsgálat befejezése előtt (pontosabban annak részeként) az önkormányzatnak kötelező volt a lakosság számára közmeghallgatást tartani, ahol a helyiek is véleményezhették a terveket és kérdezhettek velük kapcsolatban. A január 8-án, szerdán megtartott közmeghallgatáson a Samsung, a Katasztrófavédelem, a rendőrség, illetve a Samsung legújabb biztonsági elemzését (és annak lakossági tájékoztatóját) elkészítő Generisk Kft. is részt vett.

A közmeghallgatásra most is rengetegen kíváncsiak voltak, és még négy óra elteltével, este tízkor is rendületlenül kérdezgették az illetékeseket a Samsung újabb bővítésének kockázatairól.

Bár ezúttal is többször elszabadultak az indulatok, egy dologban biztosan más volt ez a közmeghallgatás, mint a korábbi. 2019 októberében Balogh Csaba személyében új, momentumos polgármestere lett a városnak, ezzel pedig némileg az önkormányzat hozzáállása és aktivitása is megváltozott a Samsunggal kapcsolatos ügyekben. Míg az előző polgármester mindvégig a Samsung munkahelyteremtő, illetve adóbevételi jelentőségével érvelt a beruházás mellett, a közmeghallgatást pedig egészen méltatlan stílusban vezényelte le, többször is azt érzékeltetve, hogy a lakosság itt már nem tehet semmit, addig Balogh merőben más szemlélettel állt hozzá a témához.

Miután az új polgármester felvázolta az előzményeket, illetve tisztázta a közmeghallgatás szabályait, közölte:

„Remélem tudják, hogy én a lakosok oldalán állok.”

A polgármester elmondta, több mint 200 kérdés érkezett be az önkormányzathoz a közmeghallgatásra – ezeknek egy részére ő maga is igyekezett válaszolni.

Ezt követően a megjelent illetékesekhez került a mikrofon, a kérdések egy jelentős  részét ugyanis a Samsungnak, a biztonsági elemzést készítő Generisk Kft.-nek és a Katasztrófavédelemnek címezték a helyiek. Első körben a Samsung és a Generisk  képviselője is hosszas prezentációba kezdett, amit – részben nehéz érthetősége, részben érdektelensége és az idő szűkössége miatt – többször is félbeszakítottak a lakosok, akik mihamarabb szerettek volna rátérni a lényegre. Vagyis, hogy mi változik most, és miért nem mondhatnak egyszerűen nemet az egészre.

„A lakott területtől való minél nagyobb távolság egy szerencsés, kívánatos elvárás” – mondta Korda Eszter a kockázatelemző Generisk képviseletében, majd hozzátette: más magyarországi gyárakhoz képest a Samsung nincs kirívóan közel a lakott területhez (Gödön a legkisebb távolság 15 méter, a lakott területtől 110 méterre pedig már veszélyes anyagok vannak), egy ipari baleset pedig csak a város egy kis részét érintené, szemben más gyárakkal, ahol egész városok lakossága kerülhet veszélybe.

A szakember a félreértések elkerülése végett hangsúlyozta: a gyár nem vegyi üzem, de nem is kizárólag összeszerelő üzem, a legtöbb tevékenységhez nem használnak vegyi anyagokat. Azt is elmondta, a beépített védelmi rendszerek olyannyira megfelelnek a hazai és EU-s szabályozásnak, hogy a Samsung gödi gyára ennél már nem lehet biztonságosabb, a vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenységek maximális biztonságban folynak. Ráadásul a felső küszöbértékkel jelentősen több grafit, illetve szénszármazék tárolása történik majd, amelyek esetleges meggyulladásából nem képződnek mérgező égési termékek.

Ez azonban érezhetően nem vigasztalta a Samsung szomszédságában élőket, akik hiába tiltakoztak 2018 őszén az ellen, hogy a lakott területhez ilyen közel épüljön meg az elektrolittároló.

A szakemberek előadásait követően meglepő fordulat következett: maga a polgármester tett fel kérdéseket a Katasztrófavédelemnek, illetve a Samsungnak. A válaszokból kiderült többek közt, hogy a Katasztrófavédelemnek nem kötelessége szakhatóságokat (pl. a környezetvédelmi szakhatóságot) bevonni a vizsgálatba, az pedig nem jelent akadályt az engedély megadásában, hogy a lakosság egy része minimális eséllyel ugyan, de veszélybe kerülhet egy ipari baleset során. A tervek szerint a gyár ezúttal a lakott területtől távolabb eső irányba fog bővülni, a biztonsági elemzés pedig azt mutatja, hogy csakis a már korábban engedélyezett 200 tonna elektrolit tárolására alkalmas egységben történhet akkora baleset, ami érintheti a lakosságot.

A lakosság arra is kíváncsi volt, tervez-e további terjeszkedést a Samsung, a cég képviselői azonban nem tudtak egyértelmű választ adni, mivel ez leginkább a piaci igényektől függ. Vagyis ha tovább növekszik a kereslet az elektromos autókra, nem kizárható, hogy a gödi gyár kapacitását is növelni kell majd.

Bár érkeztek megnyugtató válaszok is, úgy tűnt, ezek összességében nem voltak elegendők arra, hogy eloszlassák a helyiek kétségeit és ellenérzéseit a beruházással kapcsolatban. Maga a veszély pedig csak egy része a problémának:

az ingatlanárak csökkenése, a gyár környékén megnövekedő közúti forgalom, a vendégmunkások kulturált elszállásolásának kérdése, illetve az, hogy a helyiek nem tudják, milyen károsanyag-kibocsátással jár a gyár működése, nem is kerültek bővebb kifejtésre, hiszen ezen a közmeghallgatáson szigorúan a felsőküszöb engedélyezéséről volt szó.

A Katasztrófavédelem képviselői zárszóként elmondták, hogy az eljárás során figyelembe fogják venni a közmeghallgatáson elhangzott lakossági észrevételeket. Hogy ez pontosan mit jelent, nem világos, az pedig már az elektrolittároló engedélyezése során is kiderült, hogy a határozott tiltakozás önmagában nem elég ok arra, hogy a Samsung ne kapjon engedélyt valamire.

Az önkormányzat feladata most az előző városvezetéstől megörökölt konfliktus sokkal hatékonyabb kezelése, feloldani azonban valószínűleg nem tudja majd. Az ugyanis a helyiek csillapíthatatlan indulatai alapján úgy tűnik, csakis a Samsung gyárának bezárásával (vagy legalábbis jóval arrébb költözésével) történhetne meg. Mivel az engedélyezés folyamatába nem lehet beleszólása az önkormányzatnak, csak a Samsunggal, illetve a hatóságokkal való szoros kapcsolattartás és a lakosság biztonságát, informáltságát növelő intézkedések (amire van már jópár ötlet) bevezetése lehet az egyetlen eszköze.

Ugyanakkor nem árt megemlékezni a kormány felelősségéről sem, amely egy gödit sem kérdezett meg, hogy szeretne-e ipari parkot a városába, sőt, készséggel át is taposott rajtuk, amikor a Samsung megcsillantotta a lehetőséget, hogy Magyarország „akkunagyhatalom” lehet. Ezek után kevés álságosabb dolog létezik, mint az adóbevételektől és a technológiai fejlődéstől fényes jövőt ígérni a gödieknek.