Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Növekszik a rendőri brutalitás Görögországban

Gumibottal megvert tüntetők, motozás miatti alsóneműre vetkőztetés az utcán fényes nappal, egyre többször és többször használt gumilövedékek – csak példák arra, hogy mi történik jelenleg a rendőrség részéről Görögországban.

Több emberi jogi szervezet, köztük az Amnesty International görög szervezete is rendkívül aggasztónak találja a helyzetet, és kérik a hatóságokat, hogy vizsgálják meg az általuk készített jelentéseket „alapos, független és pártatlan módon”. Eirini Gaitanou, az Amnesty kampánykoordinátora szerint

„[a]z elmúlt hónapokban meredeken nőtt az ilyen esetek száma, és teljesen világos, hogy ezek nem egymástól elszigetelten történnek, hanem a görög rendőrség rendszerszintű problémáit tükrözik”.

A rendőri brutalitás mértéke azóta növekedett meg, mióta a Kyriakos Mitsotakis által vezetett jobbközép Új Demokrácia párt 2019. júliusban ellenzékbe szorította a korábban koalíciós kormánnyal hatalmon lévő baloldali Szirizát.

Az Új Demokrácia választási kampányának központi ígéretévé tette, hogy kormányra kerülve fellépnek a radikális baloldal és a menekültek által elfoglalt athéni anarchista enklávékkal szemben. Mitsotakis kormánya így a „törvény és a rend” fontosságát hirdetve nagyobb hatalmat adott a görög biztonsági erőknek.

Ennek részeként augusztusban az Új Demokrácia hatályon kívül helyezte azt a szentnek tartott törvényt, ami eddig megtiltotta a rendőrök számára, hogy egyetemi területekre lépjenek. Ez azt követően került törvénybe, hogy az 1967-1974-es, katonaság által vezetett diktatúra bukásában az athéni műegyetemen kirobbant diákfelkelés fontos szerepet töltött be, valamint kirobbanásának napja, november 17-e nemzeti ünnep lett Görögországban. Az akkor negyven civil halálával kiharcolt egyetemi menedékjog baloldali diákok generációi számára nyújtott biztonságot évtizedek óta.

Az új kormány szerint azonban az egyetemi menedékjog törvényenkívüliséget teremtett, az egyetemek pedig „drogbarlangokká és bombakészítő gyárakká” váltak. Mitsotakis szerint a bankokat és a magánterületeket ért támadásokkal keletkező kár volt lényegében az ilyen liberális környezet ára, és ez nem mehet így tovább.

A kritikusok szerint azonban az új miniszterelnök és kormánya álláspontja többszörös emberi jogi sérelmeket eredményezett,

például Dimitris Indares elismert görög filmrendező otthonát is bejelentés és engedély nélkül forgatták fel decemberben a hatóságok.

Még aznap a rendőrség egy másik rajtaütésen Indares megkötözése és megsebzése után egy másik nőt is komoly mellkasi sérülésekkel kórházba juttatott.

Alexisz Ciprász, az ellenzékbe szorított baloldali Sziriza vezetője a történtekre válaszként azzal vádolta a görög rendőrséget, hogy úgy viselkednek, mintha egy „megszállt országban” lennének. A Sziriza szerint ez a keménykezűség megbocsáthatatlan és kontraproduktív egy olyan társadalomban, ami még most is magán viseli az 1946-1949 közötti véres polgárháború nyomait.

„A rendőri erőszak a barbár politikát támogatja és célja elnyomni a reakciókat, amit az eredményez.”

– tweetelte a volt miniszterelnök.

További esetekben egy buszra váró elsőéves egyetemi hallgatót vetkőztettek le és szégyenítettek meg megmotozás címén a görög rendőrök.

A lányt 31 társával egy mélygarázsba vittek és ott térdelve és megbilincselve tartották órákon keresztül, mindezekkel komoly sérüléseket okozva. „Azt hittem, meg fogok halni” – nyilatkozta utólag a lány.

Yiota Tessi görög ellenzéki újságíró így idézi fel a történéseket:

„Még sosem láttam ilyesmit. Egy rendőr azt mondta, hogy „ha valaki rám köp, én nem köpök vissza, hanem ott kezdem el ütni, ahol érem, akár még a fején is”.”

(Guardian)