Tovább folytatódott decemberben a nagy, nemzetközi bankok leépítési hulláma, miután a Morgan Stanley ügyvezető igazgatója, James Gorman újabb 1.500 munkatársuk elbocsátását jelentette be a csökkenő kamatokat, a digitalizációt és a nemzetközi gazdaság lassulását hozva fel fő indokként. Azt is hozzátette, a mos elbocsátottak a cég munkaerejének nagyjából 2%-át jelentik globálisan.

A lépéssel a 2015-ös év óta idén vesztette a legtöbb állást a befektetési bankszektor: az év folyamán összesen 77.780 állást szüntettek meg a vezető bankok, és ezeknek a munkahelyeknek a 82%-a Európában tűnt el. Ráadásul a kontinens legnagyobb nemzetközi pénzintézete, a Deutsche Bank máris bejelentette, 2022-ig további 18.000 munkatársától válik majd meg, sőt, bejelentette, hogy a nagy befeketetések szektorából is szándékában áll középtávon kivonulni.

A leépítések a Bloomberg szerint azért érinthetik elsősorban az EU-t, mivel a kínai-amerikai kereskedelmi háború, a negatív hitelezési kamatok főleg itt jelentenek súlyos terhet az exportorientált gazdaságnak, erre pedig most a brexit jelentette további bizonytalanság is hatással lehet.

Miközben tehát az USA bankszektora a 2008-as válság után mostanra nagyjából stabilizálódott, az európai szektort a rendkívül kedvezőtlen feltételek lassan kivéreztetik. Főleg azt hozzák fel a leépítések okaként, hogy a csökkenő befektetési hasznot csak és kizárólag különböző egységeik felszámolásával, és a dolgozóik elküldésével tudják kompenzálni.

A lassulás, és felszámolás másik fontos okának írják le az intézetek azt, hogy ezzel is a banki kereskedelem „digitális átállására” készülnek fel, amelynek során számos szolgáltatásnál, és befektetési megoldásnál ezentúl egyszerűen kevesebb élő munkaerőre lesz majd szükségük.

Magyarországon még június elején arról szóltak a hírek, hogy a nagy piacokon szorosabbá váló verseny már a lakossági hitelpiacon is súlyosan éreztette a hatását, itt egyre rizikósabb ezért könnyebben is bedőlő hitelekkel próbálják meg csábítani a lakosságot, ez pedig könnyen egy kisebb recesszió előszelét jelentheti, amely főleg az ingatlanpiacra lehet a jövőben drámai hatással.

Az ez évben megfigyelhető, drámai forintgyengülésre is ezek a nemzetközi, pénzpiaci folyamatok lehettek elsősorban hatással, bár annak fő oka az volt, hogy miközben a környéken nagyjából mindenki elkezdett alapkamatot emelni, a Magyar Nemzeti Bank alacsony szinten tartotta ezt, ez pedig súlyosan kockázatossá tette a magyar deviza helyzetét is.

Ez azt jelenti, hogy más európai országokhoz hasonlóan a jövőben Magyarország is csak jóval drágábban juthat hozzá banki beruházásokhoz, mint eddig.