A magyar dolgozók harmada nem keresi meg a minimálbért sem – írja a Népszava.
A KSH statisztikáiból az derül ki, hogy tavaly több mint 4 millióan dolgoztak alkalmazottként, a NAV adataiból pedig az derül ki, hogy 4,28 millió munkaviszony után vallottak be jövedelmet. Közülük viszont csak 2,9 millióan írtak be havi átlagban minimum 138 ezer forintos fizetést (ez az akkori minimálbér összege).
Vagyis közel 1,3 millió embernek kisebb a havi fizetése a minimálbérnél.
Az összképet árnyalja, hogy van 136 ezer közfoglalkoztatott, és 187 ezer részmunkaidős dolgozó is, az ő esetükben ugyanis törvényileg megengedett a minimálbérnél alacsonyabb fizetés. A közfoglalkoztatottak esetében ezt a kormány ugye azzal magyarázza, hogy alacsony fizetésük motiválja őket arra, hogy visszatérjenek az elsődleges munkaerőpiacra (mely magyarázatot inkább ne is minősítsük), a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében pedig a kevesebb munkaidő miatt lehet alacsonyabb a fizetés.
Csakhogy még így is marad 770 ezer ember, akik havi átlagban kevesebbet keresnek, mint amennyi a minimálbér – derül ki a 2018-as adóbevallásokból, amelyet a Policy Agenda vizsgált meg ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) megbízásából.
Kordás László, a MASZSZ elnöke ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Népszavának: valószínűleg arról van szó, hogy sokan még mindig zsebbe kapják a fizetésük egy részét, és részmunkaidőre jelentik be őket, de erről a dolgozók nem tudnak. Márpedig a foglalkoztatotti KSH-létszám a dolgozók önbevallásán alapul.
Fehérítené a gyakorlatot, ha emelkedne a minimálbér összege, csakhogy ebben egyelőre úgy tűnik, nem igazán lehet bízni.
Épp a kormányzati szándékok tekintetében mindig jól értesült Magyar Nemzet írta meg tegnap, hogy „várhatóan nem kötnek új megállapodást a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek, így jövőre is nyolc-nyolc százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege a 2018 végén megkötött, kétéves egyezség értelmében”. Ezzel szemben a szakszervezetek – elnézve a gazdaság teljesítményét – kétszámjegyű, vagyis legalább 10 százalékos béremelést tartanak szükségesnek.
2020 január 1-től a garantált bérminimum összege bruttó 210.600 Ft lesz.
A KSH statisztikáiból egyébként más, aggasztó adatokra is felhívta a figyelmet a Policy Agenda.
Többek közt arra, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett tavaly átlagbér felett, a dolgozók csaknem fele pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegeket vihetett haza havonta.
A tavalyi adóbevallások vizsgálatából pedig az is kiderült, hogy a béregyenlőtlenséget gyakorlatilag konzerválja az egykulcsos személyi jövedelemadó. Márpedig a keresetek közti különbségek óriásiak: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó munkavállalók ugyanis éppen annyit vittek haza, mint a dolgozók kevesebbet kereső kétharmada.
Ez azt jelenti, hogy 428 ezer jól fizetett munkavállaló éppen annyi pénzt keresett 2018-ban, mint 2,8 millió másik dolgozó együttvéve.
Ha pedig mindehhez hozzátesszük, hogy a KSH átlagbért számító statisztikája erősen problematikus (leginkább azért, mert 1,7 millió magyarországi dolgozó adataival egyáltalán nem számol), még kevésbé lehetünk optimisták.
Ahogy azt mi is megírtuk korábban, Székely Sándor, a Szolidaritás országgyűlési képviselője a KSH válaszából igyekezett kiszámolni, hogy a kozmetikázott statisztikai adatokon túl mennyi lehet valójában az átlagbér:
„Számításaim alapján a bruttó hazai átlagbér nincs 280.000 forint, tehát jó ha a 170.000 nettót hazavihetnek a bérből és fizetésből élők, tehát ennyi Magyarországon az átlagbér. 531 Euro, ami az unió legalacsonyabb bére.”
