A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter váratlan bejelentést tett: nem vezetik be az új Nemzeti Alaptantervet, mivel nem szerepelt annyi változtatás benne, ami indokolná a régi, jelenleg érvényes tanterv lecserélését.

Ez azért különösen érdekes, mert Kásler Miklós emberminiszter még szeptemberben beszélt arról, hogy az elkészült új NAT-ot jövőre már bevezetik, sőt, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár még novemberben is azt állította, hogy 2020. szeptember 1-jétől életbe lép az új tanterv. Ez a szűkös határidő egyáltalán nem lett volna arra elegendő, hogy érdemi szakmai vita folyhasson a NAT tartalmáról, de ezek szerint ez már nem fog problémát okozni.

Még tavaly nyáron hozták nyilvánosságra az új NAT egyik verzióját, amit egy Csépe Valéria pszichológus akadémikus által vezetett szakértői csoport dolgozott ki. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Mércének elmondta, hogy bár több elemet vitattak az akkori tervezetben,

egy eleme óriási szakmai előrelépést jelentett volna, mégpedig az, hogy jelentősen csökkentette volna a tananyag mennyiségét.

A Csépe-féle NAT azonban nem nyerte el a kormány tetszését. A Magyar Hírlap tavaly októberben írt arról, hogy „sokan bírálják a NAT-tervezetet elsősorban annak liberális szellemisége, illetve a hiányzó nemzeti jelleg miatt”. A nemzetietlensége miatt kellett tehát átdolgozni ezt a NAT-ot, de az újabb változatok már nem kerültek nyilvánosságra.

Annyit azonban lehetett tudni, hogy a Horthy-rajongó és antiszemita írók iránt lelkesedő jobboldali irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízta meg a kormány a Csépe-féle NAT átdolgozásával, különös tekintettel az irodalomra és a történelemre. Takaró – és mint kiderült, felesége is – havi közel félmillió forintért dolgozott a tanterv kialakításán. Idén szeptemberben hagyta ott a NAT előkészítését az az egyetemi oktatókból és gyakorló tanárokból álló szakértői gárda, akik az irodalom- és nyelvtantanterv kidolgozásával voltak megbízva, állítólag Takaró miatt.

Miklósi László szerint nagyon problémás lett volna, ha egy Takaró-féle nemzeti tantervet vezettek volna be, azonban

a 2012-ben bevezetett és jelenleg is érvényben lévő NAT szakmai felülvizsgálatát mindenképp szükségesnek tartja, mivel az rendkívül korszerűtlen.

Részben tehát akár jó hírként is elkönyvelhetjük Gulyás bejelentését, másrészt viszont szükség lenne egy új NAT-ra. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a kormány egy csapásra több száz ember munkáját dobta a kukába, ezen felül pedig azt a 2,4 milliárdnyi uniós támogatást is, amit beleöltek a projektbe.