A rendőrség nem veszi komolyan a gyűlölet-bűncselekményeket, pedig nemrég még külön protokollt is adott ki az ilyen esetek kezeléséről az országos főkapitány – állítja a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM), amelynek tagja az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A GYEM szerint rendszeresen garázdaság miatt nyomoz a rendőrség olyan ügyekben, amikor egyértelműen gyűlölet-bűncselekményről volt szó. Erre csak az elmúlt hónapokból több konkrét példa is lehet hozni.
Mi az a gyűlölet-bűncselekmény?
Gyűlölet-bűncselekmény az a bűncselekmény, amelyet előítéletes indokból követnek el. Gyűlölet-bűncslekemény minden bűncselekmény, melynek során az áldozat kiválasztása mögött egy bizonyos tulajdonság által egy meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása áll (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai származás, nyelv, bőrszín, vallás, nem, kor, értelmi vagy testi fogyatékosság, szexuális irányultság vagy más hasonló tulajdonság).
Október 23-án például a nyolcadik kerületi Auróra közösségi házhoz vonult a Légió Hungária 50-60 tagja, ahol, miután az épületbe nem tudtak bejutni, mivel még zárva volt, a kapu fölé kifüggesztett szívárványszínű zászlót felgyújtották, illetve saját, horogkeresztre emlékeztető logójukkal fújták tele az épület falát.
Ebben az esetben a hivatalos rendőrségi protokoll szerint megállapított „előítélet-indikátorok” közül több is egyértelműen jelentkezett. Ezek „olyan tények vagy objektív körülmények, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy bűncselekményt részben vagy teljes mértékben előítéletes indítékból követtek el.”
Ennek ellenére a rendőrség csupán garázdaság miatt indított eljárást és amiatt folyik jelenleg a nyomozás.
A GYEM további hasonló példákat is felsorol: szeptemberben egy budapesti taxis három meleg fiatalt bántalmazott homofób indítattásból, nyáron pedig az arcukat eltakaró ismeretlenek rongálták meg a Coca-Cola több olyan plakátját is, amely azonos nemű párokat ábrázolt. Szintén nyáron történt, hogy a Balaton Sound Fesztiválon egy 15 fős társaság azért vert meg mégy fiatalt, mert „migránsnak” nézték őket. Az idei „becsület napi” neonáci megemlékezésen a résztvevők megütöttek több antifasiszta ellentüntetőt is.
Ennél nyilván több gyűlölet-bűncselekmény is történt ebben az évben Magyarországon (a GYEM szerint a hatóságokba vetett bizalom alacsony szintje miatt az áldozatok gyakran be sem merik jelenteni az őket ért támadásokat), de ezekben az esetekben közös az, hogy csak garázdaság elkövetése miatt indítottak eljárást, annak ellenére, hogy a sértetteket képviselő Helsinki Bizottság és Háttér Társaság mindegyiknél arra kérte a nyomozókat, hogy közösség tagja elleni erőszak miatt nyomozzanak.
Ahogy azt a GYEM kiemeli, ha „egy cselekmény minősítésekor nem veszik figyelembe, hogy az elkövető a megfélemlítést, erőszakot vagy riadalomkeltő magatartást előítéletes indítékkal követte el, akkor a kiszabható büntetés is enyhébb lesz.” Csoportos garázdaságért például 3 évig terjedő szabadságvesztés járhat, de előítéletes bűncselekményért már 8 is. Ráadásul garázdaságnál az áldozat jogai is korlátozottabbak, mint a gyűlölet-bűncselekményeknél, mivel formálisan nem számít sértettnek.
A GYEM ezért a felsorolt öt eset ügyében a Legfőbb Ügyészséghez fordul, hogy avatkozzon közbe a nyomozásoknál, és arra kéri a rendőrséget, hogy tartsák be a gyűlölet-bűncselekményekről szóló főkapitányi utasítást.
Az augusztusban életbe lépett új protokollról egyébként az ORFK nem kérte ki a GYEM véleményét (a korábbi ígéretek ellenére), de a szervezet szerint a „hosszú éveken át fennállt hatékony szakmai együttműködésünk nyomai meglátszódnak az utasítás szövegén.” A protokoll megszületését a szervezet „üdvözölte”, hiszen a szükségességére a jogvédők a romák elleni sorozatgyilkosság óta folyamatosan figyelmeztettek.
A protokoll értelmében:
- legkésőbb szeptembertől minden rendőrkapitányságon mentort kellett kijelölni, aki segít felismerni a gyűlölet-bűncselekményeket,
- év végéig a közrendvédelmi és bűnügyi állományoknak oktatásban kell részesülniük az előítélet-indikátorok listája használatáról, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőiről,
- a rendőr eljárása során valamennyi bűncselekmény esetén köteles mérlegelni az előítéletes indíték esetleges jelenlétét,
- az intézkedő rendőr az áldozattal nyugodt, objektív és az áldozatot támogató kommunikációt köteles folytatni. A rendőr az áldozat viselkedésével, kultúrájával, származásával, közösségével kapcsolatban nem jeleníthet meg személyes értékítéletet, köteles tartózkodni a sztereotip, előítéletet hordozó vagy az áldozat hibáztatására utaló szavak és kifejezések használatától,
- a nyomozó szükség szerint nyílt forrású adatgyűjtést végez az interneten a gyanúsított előítéletére vonatkozóan; a gyanúsított tartózkodási helyén, ismeretségi körében adatgyűjtést végez az általa támadott közösséghez fűződő viszonyával kapcsolatban és dokumentál vagy lefoglal minden olyan, a gyanúsított birtokában lévő bizonyítékot, amely a gyanúsított esetleges előítéletét alátámaszthatja,
- a megyei szakvonaltartók és az ORFK szakvonal-vezetője figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárásokat, az ilyen cselekményekre vonatkozó média-megjelenéseket és a szervezett gyűlölet-csoportok illetve tagjaik tevékenységét.
