FRISSÍTÉS, 12:22:
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara nemrég megválasztott elnöke a HVG-nek reagált a törvény aláírására, véleménye szerint a végrehajtási rendelettel próbálják majd korrigálni az ellentmondásos pontokat. Kincses szerint alapkérdés, hogy a nem fizetőre úgy tekint-e a rendszer, mint aki biztosított, csak nem jogosult az ellátásra, (tehát a rendszeren belül van), vagy „ki van dobva”. Ha utóbbi – ahogy többek szerint ez olvasható ki a törvényből -, akkor csak piaci alapon lehet díjat felszámolni az ellátásáért. Mint mondta,
„Az ilyen jellegű kérdések végrehajtási szinten is kezelhetők, ahogy az is, mennyit fizessen a beteg az ellátásért.”
KORÁBBAN ÍRTUK:
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján jelentette meg közleményét, melyben bejelenti, aláírta a TB-törvényt, melynek el is rendelte kihirdetését – írja a HVG.
A köztársasági elnök több bekezdésen keresztül mentegeti az új törvényt, miszerint az valójában nem is zárja ki a rászorulókat, hiszen azon „potyautasok” ellen lép fel, akik szánt szándékkal nem fizetik a társadalombiztosítási járulékot – arról azonban nem értekezik, hogyan állapítja meg, kik azok akik jókedvükből nem fizetnek, és kik azok, akiknek nincs rá pénzük.
A köztársasági elnök teljes közleménye
„Közlemény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvényről
Az Országgyűlés 2019. december 11-én fogadta el „A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” szóló törvényt.
Az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezések társadalmi hatásáról. Néhányan azt vizionálták, hogy 700.000 ember „eshet ki” az egészségügyi ellátó rendszerből.
Mi az igazság?
Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak, hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezen a most elfogadott törvény nem változtatott.
A törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.
Miért indokolt a törvénymódosítás?
Az elmúlt időben jelentősen nőtt azoknak a száma, akik – közülük nem kevesen szándékosan – nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot. De az egészségügyi szolgáltatást igénybe vették. Ez igazságtalan és méltatlan a járulékot becsületesen fizető honfitársainkkal szemben.
Ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy azok a személyek – és csak azok –, akik a jövőben szándékosan nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, az egészségügyi szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe, ha tartozásukat rendezték. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásra a tartozásukat még ki nem fizető polgárok is jogosultak.
Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.
Mindezekre tekintettel a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke”
Noha az elnök derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a rászorulók nem fognak kiszorulni az egészségügyből, szakmai szervezetek és jelentős társadalmi csoportok nem osztják véleményét.
Az országgyűlés december 11-én fogadta el a legelesettebbeket sújtó szabályozást, melynek fényében a továbbiakban azoknak, akiknek három hónapnál több TB-járulékfizetési elmaradásuk van, ellátásuk esetén ki kellene hogy fizessék az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás piaci árát, ez nagyjából 700.000 embert érinthet a Népszavának nyilatkozó szakértő számításai szerint.
Ezután több szervezet is tiltakozott. A Magyar Orvosi Kamara felszólította a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a törvényt, valamint kifejtette,
„Álláspontunk szerint az elmaradt járulékokat meg kell fizettetni, és a járulékfizetés elmaradásának arányos mértékű szankcionálása is elfogadható. […] Tapasztalatok szerint nagy számban lehetnek olyan személyek, akik tájékozatlanságuk, a hivatali ügyintézésben való járatlanságuk, a munkaadójuk hibája, vagy akár saját mulasztásuk miatt nem rendezik időben társadalombiztosítási jogviszonyukat. Az új törvény szerint az ő esetükben akár egy véletlen baleset vagy váratlan megbetegedés miatti egészségügyi ellátás is több millió forint ellátási díjat eredményezhet. Ez sokak számára megfizethetetlen kiadást, vagy az egész család szociális helyzetének megrendülését okozhatja. Ezt aránytalan következménynek tartjuk egy alig több mint 23 000 forintos fizetési kötelezettség elmaradása miatt.”
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) véleménye szerint sem szabadott volna Ádernek átengednie a törvényt. Közleményük szerint
„Minden magyar ember szégyenkezhet majd a kormány új tb-törvénye miatt, ha a köztársasági elnök aláírja azt, s a társadalom csendes elfogadással azonosul az üzenettel: akinek nincs pénze a gyógyulásra, az haljon meg.”
Mellettük Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is felszólalt a szabályozás ellen, melyet most a köztársasági elnök az aláírásával szentesített:
„Meggyőződésem, hogy súlyosan aránytalan az a szankció, amely egy 25.000 forintot sem elérő közteher-tartozást akár milliós nagyságrendű egészségügyi kiadás kiterhelésével kíván sújtani. Különösen aggályos, hogy az érintettet a késedelem bekövetkezése után a kötelezettség teljesítésére, illetve elmulasztásának jogkövetkezményeire nem figyelmezteti egyetlen állami szerv sem.”
Gulyás Gergely mindazonáltal kihangosította a kormány kirívóan antiszociális álláspontját, melynek szellemiségét a törvény betűi híven tükröznek, mikor a kormányinfón elmondta:
„Aki nem fizet egészségügyi hozzájárulást, az természetesen kiesik az egészségügyi ellátásból, de úgy gondolom, hogy ez így helyes, különösen azokkal szemben, akik pedig fizetnek.”
Ádertől pedig nem okoz különösebb meglepetést, hogy aláírta a törvényt, tekintve hogy pályafutása alatt nem arról vált híressé, hogy csak úgy visszaküldözgetné a kétharmados NER-országgyűlés által elfogadott törvényeket.
Arról, hogy miért problémás a törvény, itt írtunk bővebben, azzal kapcsolatban pedig, hogy az ellenzék miként kezelte félre a helyzetet, ebben a cikkben értekeztünk.
