December 16-án a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a szociális dolgozók még elégséges szolgáltatását megállapító végzést, amelynek elfogadása szükséges lett volna ahhoz, hogy az ágazat sztrájkolhasson – áll a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének hírlevelében.
Ráadásul a törvényszék rögtön meg is szüntette a régóta húzódó eljárást, tehát – mint írják – gyakorlatilag „visszakerültek a startvonalhoz”; olyan, mintha 2019-ben nem történt volna semmilyen előrelépés annak érdekében, hogy ez a megállapodás létrejöjjön.
Ezután a Szociális Ágazatban Dolgozók (SZÁD) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) december 17-én sztrájktárgyalást folytatott az EMMI-vel, de itt sem sikerült kiegyezni.
„A tárgyalás során a még elégséges szolgáltatás meghatározásánál dr. Simon Attila helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a szociális jogszabályok által előírt kötelezettséget 100%-ban be kell tartani. Ez pedig az MKKSZ és a SZÁD szerint éppen a sztrájkot nem teszi lehetővé. Így az álláspontok nem közeledtek. Az érdemi egyeztetés azzal zárult, hogy a kormány képviselője áttekinti a javaslatot és január közepéig válaszol” – áll a közleményben.
Az ágazat sztrájkját tehát a kormány azon ellentmondásos álláspontja akadályozza, hogy még elégséges szolgáltatásként a munkabeszüntetés során is ugyanúgy kellene dolgozniuk. Az érdekképviselet szerint ezzel egyenesen a sztrájk jogát tagadják meg az emberektől.
Ezt figyelembe véve még tragikusabb képet fest, hogy Boros Péterné, az MKKSZ elnöke november 13-án, a szociális munka napján egyenesen azt nyilatkozta, a munkaerőhiány miatt valójában még a sztrájk nélkül is olyan kevesen vannak, hogy nem tudják biztosítani a még elégséges szolgáltatás mértékét, így tehát az ellátásra szoruló emberek jogai is sérülnek.
„Összegző tanulságként megállapítható, hogy a jelenlegi sztrájktörvény keretei között a közszolgálatban a munkavállalók alkotmányos sztrájk jogát gyakorolni szinte lehetetlen. Ezért az MKKSZ – szakszervezet szövetségesekkel együttműködve – kezdeményezi a sztrájktörvény alkotmányossági felülvizsgálását” – jelentették be a hírlevélben.
Az évek óta folyó eredménytelen tárgyalások után a szakszervezetek 2019 januárjában 12 pontban határozták meg a szociális dolgozók sztrájkköveteléseit, majd részletes bérkövetelést is összeállítottak 2020-ra. Most ezt aktualizálták az EMMI-vel való találkozáskor, jobban mondva: csak a dátumokat írták át benne, ugyanis az érdekképviselet szerint az elmúlt egy évben semmi nem teljesült követeléseikből.
Az MKKSZ, együttműködve a SZÁD-dal egyébként már 3 sztrájkot napolt el idén a kormány korábbi fellebbezése és a bírósági eljárás elhúzódása miatt: sajnos márciusban, októberben és novemberben sem tudtak sort keríteni a munkabeszüntetésre.
Nemrég részletes cikket közöltünk a Mércén arról, mi a probléma a szociális ágazatban, és hogyan lehetne elérni, hogy a szociális munka ne szélmalomharc legyen a politikával szemben. Egyfelől a szakma hiába kongatja jó ideje a vészharangot, a kormány semmilyen szándékot nem mutat az érdekképviseletek követeléseinek teljesítésére, ezért egyre több a pályaelhagyó, a megmaradó szakemberekre pedig a változatlan körülmények és az egyre több munka miatt gyors kiégés vár.
Mindeközben nehéz erős érdekképviseletet biztosítani a munkavállalóknak, a szakma ugyanis széttöredezett a végzettségeket, a munkaköröket és a szakterületeket tekintve, emiatt a szakszervezetek taglétszáma pedig nagyon alacsony.
