Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A fideszes képviselő zugszállodája és a féktelen Airbnb-zés: Terézváros tényleg lecsap a szállásadókra?

Ez a cikk több mint 4 éves.

A terézvárosi önkormányzat csütörtökön közleményben jelentette be, hogy a kerületben 2020 elejétől szigorúbbá válik a szálláskiadás adóztatása, péntek reggel pedig arról számolt be a 24.hu, hogy miután kiderült, hogy a Fidesz Nógrád megyei országgyűlési képviselőjének, Becsó Zsoltnak a cége évek óta illegálisan működtet egy szállodát a hatodik kerületi Nagymező utcában, Terézváros vezetősége azonnal intézkedésbe fogott és vizsgálatot indított az ügyben.

Ezek a lépések, bár maradéktalanul nem egyeznek a Soproni Tamás választási programjában rögzített vállalásokkal, mindenképp ígéretes kezdetnek tűnnek a hatodik kerületben is elszabadult és sok szempontból káros rövid távú szálláskiadás megfékezése terén.

A momentumos Soproni október 13-án győzelmet aratott Terézvárosban a korábbi polgármester, a fideszes Hassay Zsófia fölött, méghozzá egészen szép előnnyel: az új polgármester a szavazatok 57,49%-át nyerte el. Programjában külön pontot szentelt a rövid távú lakáskiadás szabályozásának, ebben azt ígérte, hogy a kerület külön megállapodást köt majd az ilyen típusú szállásadásra specializált oldalakkal (Airbnb és Booking.com),

aminek a keretein belül ezek az oldalak szednék be a kerületi ingatlan- és idegenforgalmi adót, majd ők utalják tovább közvetlenül Terézvárosnak, „hogy senki ne bújhasson ki az adófizetés alól”.

Ehhez képest a csütörtöki bejelentés alapján az önkormányzat jelenlegi vezetése első lépésként csupán az előző vezetés által bevezetett szabályozáson szigorított.

A hatodik kerületben 2018-tól él az a szabályozás, miszerint az Airbnb típusú rövid távú szálláskiadáshoz való engedély parkolóhely kiváltásához kötött. Azaz a szállásadóknak kötelező a vendégeiknek parkolóhelyet biztosítaniuk, és ha ezt nem tudják megtenni, akkor meg kell váltaniuk az önkormányzattól a szükséges számú helyet. Ennek az ára eddig 1,2-1,5 millió forint volt az üzletegységtől és az elhelyezkedéstől függően, ezt emeli meg az önkormányzat 2020-tól 2,8-5,6 millió forint közötti összegre. Tehát jelentős emelésről van szó, a befolyó összeget a kerület a lakók életkörülményeinek javítására, a parkolási káosz mérséklésére és egy zöldebb Terézváros kialakítására költi az ígéretek szerint.

A turisták által elfoglalt parkolóhelyek árának a szállásadókra történő terhelése logikus lépés a terézvárosi önkormányzat adatai alapján, miszerint

a kerületben minden 15. lakást Airbnb-n adnak ki, ezen felül pedig számos hagyományos szálloda is működik, amiből jelenleg még további 27 épülőfélben van.

A probléma ezzel a megközelítéssel abban rejlik, hogy a parkolóhelyek pénzbeli kiváltását csak azokon a szállásadókon lehet behajtani, akik bejelentették szállásaikat – márpedig a bejelentést az Airbnb-nél különösen, de ahogy Becsó Zsolt szállodájának példáján keresztül láthatjuk, a hagyományosabb szálláskiadásnál is könnyű elkerülni.

A Becsó cége, az Ublot Kft. (a fideszes képviselő a cég egyik tulajdonosa a 24.hu szerint) által tulajdonolt nagymező utcai szállodában a Booking.com szerint 2017 áprilisa óta lehet szobát foglalni, ehhez képest a legális működéshez szükséges kereskedelmi engedélyt máig nem kérvényezte a cég a kerülettől. A szálloda működéséről a kerületi jegyző semmit se tudott a 24.hu ezzel kapcsolatos érdeklődése előtt.

Ezt a típusú elkerülést tudná például a Soproni programjában rögzített terv enyhíteni, hiszen abban a pillanatban, hogy a Booking.com-ra felkerül a hirdetés,  az oldal köteles lenne a szállás után járó adókat beszedni és továbbítani a kerület felé, így pedig rögtön fény derülne a be nem jelentett szálláshelyek létezésére.

A terézvárosi önkormányzatnak megküldött kérdésünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy bár Soproni már hivatalba lépésének elején találkozott az Airbnb regionális képviselőivel, azok sajnos elzárkóztak az együttműködéstől. „Nem voltak nyitottak abban sem, hogy az itt élők érdekében foglalkozzanak a rövid távú lakáskiadás okozta hatásokkal (zaj, közlekedés, szemét)” – írta az önkormányzat.

A kudarc ellenére az önkormányzat tervezi, hogy más módokon szigorít a be nem jelentett szálláskiadás ellenőrzésén. Mivel az illegálisan üzemelő helyek kiszűrésére és ellenőrzésére az önkormányzatnak jelenleg nincs megfelelő apparátusa, ezért a hivatali létszám emelésével, egy „kereskedelmi kommandó” létrehozásával szeretnék a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát jelentősen emelni. Ebben a munkában a kerületi rendőrség is közre fog működni.

Az Airbnb és az egyéb rövid távú lakáskiadás káros hatásairól már számos alkalommal írtunk. Hátrányai közé tartozik többek közt, hogy elharapózása a bérleti díj emelkedéséhez vezet az albérleti piacon, valamint fokozott zaj- és egyéb szennyezést okoz a környéken. Budapesten az elmúlt években robbanásszerű növekedés zajlott a rövid távú szálláshely-szolgáltatás piacán: 2014 és 2017 között két és félszeresére növekedett a férőhelyek száma, az MTI által október végén közzétett adatok szerint pedig 2018-ban a fővárosban a vendégek által Airbnb-ben eltöltött éjszakák száma

meghaladta az 1,8 milliót, ami 25%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

Ahogy a terézvárosi önkormányzat közleménye tömören megfogalmazta, „lakhatási válság van, és a kerület magára van utalva abban, hogy enyhítse a lakáspiac szabályozatlanságát”.

Az Airbnb megfékezéséhez minimum fővárosi szintű, egységes lakáspolitikára lenne szükség, eddig azonban a legsúlyosabban érintett kerületek különféle saját szabályozásokkal próbálkoztak (a hatodik kerületen kívül a hetedikben és a nyolcadikban is élnek az Airbnb-s szállásokra specializálódó szabályozások). Karácsony Gergely főpolgármesteri programjában szerepelt erre vonatkozó ígéret („átfogó szabályozást vezetünk be, hogy a rövid távú, turisztikai célú bérbeadás (Airbnb) ne lehetetlenítse el a budapestiek lakhatását”), azonban megválasztása óta a főpolgármester ezzel a programponttal – nyilvánosan legalábbis – még nem foglalkozott.