A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint tovább emelkedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya – írja az Mfor.hu. 2018-ban 11 százalékos volt az előző évi 10 százalék után.
Ami azonban ennél is súlyosabb, hogy 2010-hez mérten már több mint a duplájára emelkedett a mutató – akkor még csak 4,6 százalék volt.
Definíció szerint azokat soroljuk a relatív jövedelmi szegények kategóriájába, akiknek a jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt, vagyis a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát.
2018-ban ez az összeg a KSH adatai szerint 93.312 forint volt.
A béremelések feljebb húzták az átlagkeresetet is, így 2017-hez képest a szegénységi küszöb értéke is feljebb került 11,3 százalékkal, a nyugdíjak viszont alig néhány százalékkal emelkedtek egy év alatt, így viszont a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma is jelentősen emelkedett.
2018-ban Magyarországon 238 ezer nyugdíjas élt havi 93.312 forintnál kevesebből.
Egy év alatt a számuk közel 28 ezerrel nőtt.
Az Mfor.hu hozzáteszi: a ténylegesen érintettek aránya még ennél is magasabb lehet, hiszen a Magyar Államkincstár adatai szerint közel 532 ezren kapnak 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjat, közel 18 ezer esetben pedig 28.500 forintnál is kevesebb az ellátás mértéke.
Az, hogy ekkora a különbség a két szám között, abból is fakadhat, hogy sokan a nyugdíj mellett is munkát vállalnak, hogy fenn tudják tartani magukat.
Nem újdonság, de mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy 65 év fölött a nők láthatóan nagyobb arányban vannak kitéve a relatív jövedelmi szegénység veszélyének, mint az ugyanebbe a korcsoportba tartozó férfiak.A nők körében 12,6 százalékos volt az arány az előző 11,3 százalék után, míg a férfiak érintettsége ennél jóval alacsonyabb, 8,1 százalékos a korábbi 7,7 százalék után.
Összességében azonban az igazán aggasztó az, hogy 2010 óta mindkét nem esetében gyakorlatilag duplájára emelkedett a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma.
A KSH magyarázata szerint mindez két okból lehetséges: egyrészt a nők nyugdíja általában elmarad a férfiakétól, másrészt pedig magasabb életkort érnek meg, így körükben az egyedül élő kisnyugdíjas réteg nagyobb súlyt képvisel.
