Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szél Bernadett: Amikor a gyermek az utolsó

Ez a cikk több mint 5 éves.

Tegnap a parlamentben folytatódott a fóti Károlyi István Gyermekközponttal kapcsolatos kormányzati ámokfutás. A kormánypárti képviselők kollektíve bojkottálták azt a bizottsági ülést, amin napirendre került volna a határozati javaslatom. Nemrég ugyanis a gyermekjogok világnapján országgyűlési határozati javaslatot nyújtottam be, hogy végre rendeződjön a fóti gyermekotthon helyzete. Tarthatatlan, amit a kormány három éve művel a gyermekotthon lakóival és dolgozóival. Számukra a gyermek az utolsó – röviden így tudnám összefoglalni az elmúlt három év történéseit.

Még 2016-ban született egy titkos kormányhatározat a fóti Gyermekközpont bezárásáról. Bár akkor és azóta sem hozta ezt nyilvánosságra a kormány, a döntést azzal indokolta, hogy arra a nagy létszámú, korszerűtlen, társadalomtól elzárt gyermekotthonok felszámolása miatt van szükség.

Csakhogy a leírás semmiben sem illett Fótra: a régi Gyermekváros a kétezres években átalakult, funkciót váltott. Ma már nem átlagos szükségletű gyermekek otthona, hanem komplex ellátást igénylő gyermekek gondozóhelye. 8 fős lakóotthonokban élnek itt különleges szükségletű, tartósan beteg és fogyatékos gyermekek, egy kisebb gyermekotthon fogadja – az ország három férfi központi speciális gyermekotthonának egyikeként – a súlyos pszichés problémákkal küzdő, speciális ellátást igénylő fiúkat, és itt helyezik el az országba kísérő nélkül érkező, 14 éven aluli menekült gyermekeket is. Nem egy városszéli, elhagyatott kastélyt kell elképzelni, ahogy a kormány sugallja: a fóti gyermekek egy bárki által látogatható, ősfás parkban élnek a város központjában.

A kormány verziójának másik fele is sántít. Nincs szó ugyanis arról, hogy a fóti gyermekek a szükségleteiknek megfelelő, családiasabb, korszerűbb körülmények közé kerülnének. Sőt. Ezt számos dokumentumában a fenntartó sem titkolta, ugyanis nem kitagolásként kezelte a fóti ügyet, hanem egy „áttelepítési” programként. Már a fóti férőhelyek pótlására beadott uniós pályázat („ZEG-ZUG Speciális Otthon”) is magáért beszélt: a kormány 224 millió forint uniós támogatást kért a már ma is létszámhatár felett működő zalaegerszegi és kalocsai gyermekotthonok bővítésére. Az új férőhelyekkel a már így is 48 férőhelyes otthonokból 72 és 56 fős intézmény lesz. A fenntartó nem is csinált különösebb titkot abból, hogy a döntés nem szakmai alapon született. Az uniós pályázatba kerek perec beleírta, hogy „a központi speciális gyermekotthoni férőhelyek mindegyikére szükség van, azok száma nem csökkenthető.” Ezzel a mondattal végső soron elismerte, hogy szakmailag nem igazolható Fót bezárásáról szóló döntés a „kitagolásra” hivatkozva.

A java azonban még csak ezután jött. A kormány látványos intézménybezárás helyett feltűnés nélkül akarta intézni a gyermekotthon kiürítését. Ehhez találta ki azt a mesét, hogy a gyermekek független szakértői vizsgálatába a kormánynak semmilyen beleszólása nincs. Azt is letagadták, hogy itt „kiürítés” folyik, azt állították, ezek csupán a szakmailag indokolt felülvizsgálatok. Még egy bírósági ítéletnek is hazugságokkal tettek eleget. Megnyertem ugyanis a minisztériummal szemben indított pert: a Fővárosi Törvényszék ítélete értelmében az EMMI-nek ki kellett volna adnia, hogy mi lesz a fóti gyermekek sorsa május 31-e után – ez volt az az időpont, ameddig a kormány kitolta az intézmény működését. Az EMMI cinikus válaszban közölte velem, hogy

„A speciális, különleges ellátást igénylő, illetve kísérő nélküli kiskorúak ellátása 2019. május 31. napját követően a fóti Károlyi István Gyermekközpontban biztosított.”

Vagyis nincs itt semmi látnivaló, nincs napirenden a gyermekotthon bezárása.

Csakhogy az október 30-án érkezett válasz idején már javában folyt a fóti speciális gyermekotthon kiürítése. Pár napja kaptam meg a fóti Gyermekközpont adatait, amik azt mutatják, hogy

tavasz óta futószalagon születnek a gyermekek gondozási helyét megváltoztató döntések.

Az első negyedév 30-31 fős létszáma novemberre megfeleződött. Ma 15 gyermek ellátását biztosítja a 32 fős fóti speciális gyermekotthon. Új gyermekek márciustól már nem jönnek, viszont sokan mennek: májustól folyamatosak az áthelyezések. Azóta 5 gyermeket hazagondoztak, 2 fő a berettyóújfalui gyermekotthonba, 1-1 Nagyszakácsiba, Hegykőre és Sopronba került. Ezen felül 2-2 gyermek került a fótival elvileg azonos ellátást nyújtó zalaegerszegi és kalocsai gyermekotthon aktív férőhelyeire. Gyermekvédelmi szakemberek szerint valószínűtlen, hogy egy központi „speciben” elhelyezett gyermeket egyből hazagondozzanak, vagy idő előtt visszakerüljön korábbi gondozási helyére. Ilyen döntések csak akkor születhetnek, ha az illetékes szervek „kénytelenek” úgy dönteni, hogy a gyermekek állapotának az alacsonyabb szintű ellátás is megfelel. Magyarul: ha egy tudatos kiürítés zajlik, felsőbb utasításra.

A kormány persze mindezt tagadja, és azt állítja, minden a gyermekek szükségletei és a vonatkozó törvények előírásai szerint történik. Ezt nemcsak a terület szakértői cáfolják azt állítva, hogy ilyen gyors – akár egy éven belüli – állapotjavulások ilyen mennyiségben valószínűtlenek. Nemrég eljutott hozzám egy beszámoló is, amit a fenntartó készített a „ZEG-ZUG Speciális Otthon” projekt kapcsán. Az itt leírtak is azt bizonyítják, hogy szakmaiatlan, politikailag motivált döntések születhetnek. A júliusban kelt beszámoló szerint ugyanis a projekt várható befejezéséig – ami 2020. december 31. – „a jelenleg Fóton működő Speciális Gyermekotthon kiürül, gyermekek onnan nem kerülnek áthelyezésre az újonnan létrejövő kalocsai és zalaegerszegi férőhelyekre.” Ezek szerint a fenntartó egy orákulum és a jövőbe lát akkor, amikor azt állítja, a gyermekek sorra váratlan állapotjavuláson mennek keresztül és a gyermekotthon rövidesen kiürül — de ennél sokkal valószínűbb az, hogy itt az otthon tudatos felszámolása zajlik.

Mindezt látva hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tettem. A fenntartó ugyanis azt akarja velünk elhitetni, hogy a fóti speciális gyermekotthon magától ürül ki: hirtelenjében már senkinek nincs szüksége az ottani ellátásra, az otthon léte pedig szépen lassan okafogyottá válik. A helyzet persze egész más: politikai utasításra kényszerből mehetnek a felülvizsgálatok, a szakértői vélemények, az áthelyezések. Nagyon sietős a kormánynak, mert még azt sem várják meg, hogy az új férőhelyek a szükséges szakemberlétszámmal készen álljanak a gyermekek fogadására. Azokról a zalaegerszegi és kalocsai férőhelyekről beszélek, amiket pont azért hoztak létre uniós pénzből, hogy pótolják a fótiakat. Ehhez képest most gyakorlatilag úgy szüntetik meg a fóti speciális gyermekotthont, hogy nincs hova vinni a gyerekeket. Ez ebben a történetben a legborzasztóbb: jobb körülményeket ígértek nekik – most meg lemondanak róluk.

Ha úgy vesszük, ez kimeríti a kiskorú veszélyeztetése kategóriát. Nem egy olyan esetet hallottam Fótról, hogy a korábbi helyére visszaküldött gyerek már a következő nap megszökött a gyermekotthonból vagy szélsőségesen destruktív lett a viselkedése. Ezek súlyos következmények, aminek felelősei vannak: azok, akik a fóti otthon kiürítéséről szóló döntést meghozták és az illetékes szerveket utasították. De felelős mindegy egyes politikus, aki erőpozícióban van és néma. Azt hiszi, megúszhatja az egészet annyival, hogy nem jön be bizottságra vagy csak simán úgy tesz, mintha nem tudná, mi vár ott azokra a gyermekekre. Az olyan politikus, aki nem akarja meghallani gyermekek segélykiáltását, nem méltó arra, hogy bárkit is képviseljen. Ha engem kérdeznek:

szégyellje magát az összes, aki hatalomban van és nem tesz semmit. Ezt sosem fogjuk elfelejteni.