A mai napon kezdődött meg a 25. ENSZ-klímaváltozási csúcs (COP25) Madridban, a találkozót, amelyen az országok döntéshozói találkoznak, tizenegy naposra tervezik. A rendezvényen a Kiotói Egyezményben és a Párizsi Klímaegyezményben foglaltakat utókövetik, valamint többek között olyan problémákra akarnak megoldást találni, hogyan kompenzálják azokat a szegényebb országokat, amelyek jelentős gazdasági károkat szenvednek az egyre emelkedő tengerszint miatt. A konferencia eredetileg Chilében került volna megrendezésre, de az ottani szociális jogokért folytatott tüntetések miatt kénytelen voltak visszakozni, így került végül Spanyolország fővárosába a találkozó.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a megnyitó előtti beszédében tegnap azt mondta: a klímaváltozás megállítására hozott eddigi intézkedések mind „teljesen alkalmatlanok” voltak, illetve lehetségesnek tartja, hogy a globális felmelegedés már elérte azt a pontot, ahonnan nincs visszaút. Ehhez mérten a COP25 a Politico előrejelzése szerint nem lesz túl optimista hangvételű: az idei konferencia főleg előkészítése lesz a jövő évinek, amikor is a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk a párizsi egyezményben foglalt ígéreteiket.

Semmi jel nem utal arra, hogy a csökkenne az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben, a párizsi egyezményben foglalt ígéretek ellenére sem

-nyilatkozta Petteri Taalas, a World Meteorological Organization főtitkára.

A konferencia egy másik fontos témája a széndioxid-kibocsájtási kvóta adás-vételének és az erre létrejött piacnak az átlátható szabályozása. A kibocsájtás-kereskedelem arra épül, hogy nem az egyes szennyező létesítmények számára határoznak meg egyedi határértékeket, hanem egy adott szennyezőanyag országos, összesen megengedhető maximális kibocsájtását.

A napokban vélhetően a klímavédelmi intézkedések finanszírozásának kérdése is felmerül majd: a gazdagabb tagállamok ugyanis fogadalmat tettek arra, hogy az ügy évente 100 milliárdos büdzsét érdemel. Emellett a fejlődő országokban a klímaváltozás okozta káron – mint a termények károsítása vagy az infrastruktúra összeomlása – is enyhíteni kell.

Annak ellenére, hogy Donald Trump már novemberben megkezdte Amerika kiléptetését a párizsi egyezményből (Mike Pompeo külügyminiszter szerint azért, mert az „igazságtalanul nagy gazdasági terheket ró az amerikai munkásokra, vállalkozásokra és adófizetőkre”), az Államok továbbra is részt kíván venni a nemzetközi klímatalálkozókon, így a COP25-ön is ott lesznek.