Harmadik napját zárta pénteken a megszavazott alkotmányos vádeljárás (impeachment procedure) keretében, az amerikai Kongresszus Képviselőházában a demokrata elnökletű hírszerzési bizottság által szervezett, nyilvános meghallgatás-sorozat. Ennek során a vegyes, kétpárti bizottsági tagság előtt a demokrata elnök, Adam Schiff kaliforniai képviselő által beidézett, kormányzati tanúknak eskü alatt kellett megosztaniuk ismereteiket Donald Trump nyomásgyakorlási akciójáról Ukrajna elnökére, amellyel a vád szerint az USA EU-s nagyköveténél azt akarta elérni, hogy a kijevi legfőbb ügyész emeljen vádat Joe Biden demokrata elnöki aspiráns ukrajnai üzletekben szereplő fia, Hunter Biden ellen.
Az ötnapos meghallgatási kör első, szerdai napján a bizottság elé idézettek közül megjelent Bill Taylor, az Egyesült Államok ukrajnai, vezető diplomatája, aki részletesen beszámolt arról, 2019 júliusában Trump Gordon Sondland amerikai EU-s nagykövettel beszélt Zelenszkij befolyásolásáról, és hogy Taylornak az ügyet először Sondland egyik segédje említette meg, azzal, hogy az elnök „a Biden elleni vizsgálatokra” kíváncsi elsősorban.
Adam Schiffnek arra a kérdésére, hogy jól értelmezi-e hogy vallomása alapján Taylor úgy gondolja, hogy a kilátásba helyezett vádemelés „jobban érdekelte-e az elnököt, mint Ukrajna érdekei?”, Taylor eskü alatt úgy válaszolt: „Igen, uram.”
Ez azonban az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy Trump valóban túllépte hatáskörét, amikor Bident besározandó, átlépte a diplomácia határait és nyers nyomást próbált alkalmazni Volodimir Zelenszkij ellenében, kilátásba helyezve az oroszok által fenyegetett ország fegyverszállításainak leállítását.
Taylor ezenkívül nyilvánosan, ugyancsak fontos részletekkel adatolta az immár régebb óta nyilvános telefonos konferenciabeszélgetés leiratát, amelyet Trump külügyminisztere és tanácsadói füle hallatára kérdezte meg Sondlandtől tulajdonképpen azt, lenne-e szíves Zelenszkijt a Biden ügyben megzsarolni a nevében.
Itt a kijevi megbízott fődiplomata (chargé d’affaires) Taylor azt mondta, hallotta is, ahogyan Trump ezt kéri Sondlandtől.
A vallomás ugyan fontos eleme egy ilyen eljárásnak, önmagában ugyanakkor – bármennyire is szeretnék ezt a demokraták – nem elégséges, annak állításait egyértelműen alá kell támasztania az összes, az ügyre rálátó, beidézett koronatanúnak. Közülük eddig jórészt az ügyben hivatalból részt vevő európai diplomaták kerültek sorra.
A szerdai meghallgatás leghosszabb, és legfontosabb momentuma ehhez mérten Bill Taylor, és George Kent, a Külügyminisztérium eurázsiai és európai ügyekért felelős államtitkár-helyettesének vele közös vallomása volt. Kent érdemben nem cáfolta Taylor állításait, és lényegében megerősítette az elnöki nyomásgyakorlás tényét.
Ezenkívül Kent egyértelműen aláhúzta, hogy Trump elnök és ügyvédje, Rudy Giuliani volt new yorki polgármester védekezése, mely szerint csak Ukrajna beavatkozását és a Biden család valós, politikai helyzetre veszélyes manővereit és a korrupciót kívánták kivizsgálni az akcióikkal, Kent azt mondta, ez teljes képtelenség, és semmiféle adat nincs arra, hogy ilyen gyanútól Ukrajnával szemben tartani kellene, és a 2016-os választásba sem ők, hanem Oroszország avatkozhatott be.
Utánuk pénteken került sorra a volt ukrajnai amerikai nagykövet, a még Barack Obama által kinevezett Marie Yovanovitch beszámotl arról is, hogy Trump egy Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés alatt „megfenyegette” őt, amikor úgy fogalmazott „át fog menni pár dolgon”, amikor visszatér Washington DC.-be, illetve hogy „ő maga nagyon rossz hír.”
Everywhere Marie Yovanovitch went turned bad. She started off in Somalia, how did that go? Then fast forward to Ukraine, where the new Ukrainian President spoke unfavorably about her in my second phone call with him. It is a U.S. President’s absolute right to appoint ambassadors.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 15, 2019
Meghallgatása alatt ráadásul Trump tovább támadta Twitteren Yovanovitch személyét, aki az erre vonatkozó bizottsági kérdésre megerősítette, megfélemlíti az, hogy az USA első embere egy eskü alatt tett vallomás alatt személyesen fenyegeti és szidalmazza.
Aggodalmaira Schiff úgy válaszolt:
„Szeretném, ha tudná, nagykövet asszony, hogy mi itt, a bizottságban nagyon komolyan vesszük ha valaki megfélemlíti a tanúkat.”
A twitteres elnöki beavatkozás az elvileg független meghallgatási folyamatba tényleg olyan határátlépésnek számított, amelyet még Donald J Trump extravagáns és botrányokkal kísért kormányzási gyakorlatában is különlegesen felháborítónak tart most az amerikai ellenzék.
Trump egykori főtanácsadója börtönbe mehet a 2016-os kampány miatt
Az alkotmányos vádeljárással mintegy párhuzamosan, ugyancsak tegnap a washingtoni másodfokú bíróság bűnösnek találta Roger Stone-t, Trump egyik legfontosabb segítőjét a 2016-os kampányban, mégpedig ötrendbeli hazugságban a Kongresszus plénuma előtt, egyrendbeli tanú-manipulációban továbbá egyrendben a Kongresszusi bizottsági munka hátráltatásában.
Stone hírhedt republikánus „sötét trükkmesterként” évtizedekig dolgozott a republikánusok ellenfeleinek lejáratásán Washingtonban, és Trumphoz, 2016 elején hosszabb szünet után tért vissza szolgálataival.
Robert Mueller, speciálisan a 2016-os választásba való külföldi beavatkozást vizsgáló FBI-megbízott jelentésében Stone-t tartja felelősnek azért, hogy a Demokrata Párt titkos, feltört emailjei végül Julian Assange szivárogtató oldalánál, a Wikileaksnél kötöttek ki. Ezekben a vádakban a bíróság most kimondta Stone bűnösségét is.
Őt a bíró később akár tényleges börtönre is ítélheti, de könnyebb ítéletet sem lehet még esetében kizárni. Assange viszont immár több vádpont miatt is Londonban tölti előzetes letartóztatását, miután az év közepén Ecuador nagykövetsége 7 év után kiadta őt a brit hatóságoknak. A vádpontok között az USA-ban szereplő „kémkedés” miatt még az is elképzelhető, hogy őt előbb-utóbb kiadják az amerikai hatóságoknak a britek.
A demokrata, ellenzéki elit már régóta szeretné Trump ellen a vádeljárást elindítani, erre most, a Zelenszkij-ügy kapcsán láttak jó lehetőséget. Azonban, mivel a vádeljárásban végül a jelenleg erős, republikánus többségű felsőház, a Szenátus dönthet, az egyelőre elhangzott vallomások alapján rendkívül valószerűtlen, hogy ők elmozdítanák Trumpot a pozíciójából kevesebb, mint egyetlen évvel az elnökválasztás előtt.
Ugyanakkor egy választási kampányévben nyilvánvalóan rettenetesen sokat számít majd, hogy a választók hogyan is ítélik meg Donald Trump személyiségét és szerepét a felvetett ügyekben.
(NBC, CNN)
