Kedden a kormány benyújtott egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben – hívta fel a figyelmet az Index az Amnesty International Magyarország elemzésére.
Az Amnesty szerint a kormány tucatnyi más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó változásokat.
„A törvényjavaslat többek között módosítja az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról szóló sarkalatos törvényeket is.”
Nem csoda, hogy salátatörvénybe rejtették: ahogy arra az Amnesty is rámutat, a javaslat nem szerepel a kormány 2019. évi őszi törvényalkotási programjában, és nem tettek közzé hatásvizsgálatot sem, így nem világos, hogy milyen hatással lesz az eljárások egyfokúvá tétele és ehhez kapcsolódóan a jogorvoslati jog korlátozása az állampolgárokra.
Nem látható az sem, hogy milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve – figyelmeztet az Amnesty.
Mindez már csak azért is különös, mert az őszi önkormányzati választások után nem sokkal Varga Judit igazságügyi miniszter jelentette be, hogy a kormány letett a közigazgatási bírósági rendszer felállításáról.
Vannak még jócskán problematikus pontjai a javaslatnak az Amnesty szerint, amelyeket pontokba gyűjtöttek:
Kormányzati befolyás alá kerülő Alkotmánybíróság
A jövőben a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, vagyis maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog.
Így azonban előfordulhat, hogy ha a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be. Ezáltal lehetőség nyílhat arra, hogy ezekben a kérdésekben az érintett közhatalmat gyakorló szervezet az Alkotmánybírósághoz forduljon.
„Bár látszólag ez az alapjogvédelem erősítésének tűnhetne, a fentiek fényében inkább tekinthető annak, hogy a Kormány a felállítani tervezett, miniszteri igazgatás alatt működő közigazgatási bíróságok helyett azt az utat választja, hogy a politikailag kényes ügyekben megnyitja a már korábban kormányzati befolyás alá került Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét is.”
Lex Handó
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény világosan fogalmaz az alkotmánybírók összeférhetetlenségével kapcsolatban: e szerint jelenleg a bírói jogviszony összeférhetetlen az alkotmánybírósági tagsággal. Ezt is módosítja a javaslat, amely szerint az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban bírói tisztsége miatt összeférhetetlenség nem áll fenn.
A javaslat szerint az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy a hivatalba lépését követő harminc napon belül kérelmezheti bíróvá történő kinevezését.
Az Amnesty úgy véli, feltételezhető, hogy ez a passzus „Handó Tünde jelenleg OBH elnök és bíró részére lett kialakítva, biztosítva azt, hogy alkotmánybírói tagsága esetleges megszűnése után biztosítva legyen, hogy rögtön a Kúriára kerülhessen.”
Alkotmánybíróból automatikusan kúriai tanácselnök
A javaslat lehetővé teszi, hogy újonnan vagy már megválasztott alkotmánybírák is egy egyszerű kérelemmel bíróvá válhassanak. Méghozzá úgy, hogy az alkotmánybírót a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” nevezi ki bíróvá.
Ráadásul az alkotmánybírói mandátumuk lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhetnek, tanácselnöknek. Az Amnesty szerint ez azért aggályos, mert alkotmánybíróvá váláshoz és bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíróvá lehet válni például kiemelkedő tudású elméleti jogászként (egyetemi tanárként vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktoraként), a bíróvá váláshoz viszont hangsúlyosan szükséges bírói, bírósági titkári, vagy egyéb jogászként végzett szakmai joggyakorlat. Alkotmánybíróként tehát ilyet nem kell majd igazolni, és nem kell majd más, sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal versenyezni a nagy presztízzsel bíró kúria tanácselnöki tisztségért.
Az Amnesty összegzése szerint mindemellett a javaslat alapján többek közt elmosódhatnak a határok a bíróság és a közigazgatás között, tovább csorbulhat a bírók mérlegelési jogköre a közigazgatási bírók ismét bizonytalan helyzetbe kerülnek, és újabb bírák esnek majd nemzetbiztonsági átvilágítás alá.
De a legfontosabb, amire figyelmeztetnek:
„A javaslat indokolással együtt 200 oldalas szövegébe nem kerültek bele a bírói függetlenséget erősítő és a jogbiztonságot erősítő módosítások.”
