Szijjártó Péter külügyminiszter kedden terjesztette az Országgyűlés elé a Kanada és az EU között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény, az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA) magyarországi kihirdetéséről szóló javaslatot.
Az egyezményről már 10 éve zajlanak az egyeztetések az EU és Kanada között. 2016. október 30-án írták alá a felek a megállapodást, az Európai Parlament pedig 2017 februárjában megszavazta, ennek ellenére azóta se lépett életbe, mivel ehhez arra van szükség, hogy minden egyes tagállam egyenként ratifikálja.
Egy hónappal ezelőtt jelentette be Hollandiában Frans Timmermans pártja, hogy a szenátusban, ahol a szocialista pártnak többsége van, nem fogják ratifikálni az egyezményt.
A holland alsóház a tervek szerint a december 9-i héten fogja tárgyalni a CETA ratifikálásának témáját, majd december 17-én lesz az erről szóló szavazás. Ezt követően jön majd a szenátus döntése, erre február-március során kerülhet sor. Itt jelenleg nincs többségi támogatottsága a CETA-nak.
A holland szocialistákkal ellentétben a magyar kormány támogatná az egyezmény létrejöttét, ezt Szájer József, a Fidesz EP-képviselője még 2017-ben alátámasztotta, de erre lehet következtetni Szijjártó mostani előterjesztéséből is.
A CETA sok tekintetben a 2016-ban elbukott TTIP megállapodás társa. Utóbbi szabadkereskedelmi megállapodást az EU az USA-val kötötte volna, amennyiben a tárgyalások nem fulladtak volna kudarcba.
Mindkét egyezmény felhígítaná az EU természetvédelmi, munkajogi és élelmiszer-biztonsági szabályait a kétoldalú kereskedelem felpörgetésének érdekében.
A CETA legvitatottabb pontja azonban egy olyan multibarát bírósági rendszer bevezetése az Unióban, amely különleges elbánást biztosít a külföldi befektetőknek anélkül, hogy bármilyen kötelezettséget (környezetvédelmi, szociális, egészségügyi) róna rájuk. Ezzel az úgynevezett befektetői bírósági rendszerrel (ICS) kapcsolatban még májusban adta ki az Európai Bíróság az állásfoglalását, miszerint az összeegyeztethető az uniós joggal – tehát nem képezheti akadályát a CETA bevezetésének.
A rendszer bevezetése azt jelentené, hogy külföldi cégek beperelhetnének EU-s tagállamokat, ha „azok környezetünk vagy az emberek egészsége érdekében olyan jogszabályokat, intézkedéseket hoznak, amelyek veszélyeztetik az adott cég profit célkitűzéseit” – írja a Magyar Természetvédők Szövetsége a megállapodással kapcsolatban a blogján.
A CETA ratifikálása tehát csak újabb példája lenne annak, hogy a magyar szuverenitás szavakban történő hangsúlyozásával párhuzamosan a kormány a gyakorlatban kiszolgáltatja az országot a multinacionális vállalatok érdekeinek.
Év elején EU-s országok civil szervezeteinek szövetsége (magyar részről a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet képviselteti magát a koalícióban) nemzetközi petíciót indított, amely az óriáscégeknek különleges előjogokat biztosító magánbírósági rendszer megszüntetését, valamint a multinacionális vállalatok számára kötelező erejű környezetvédelmi és emberi jogi kötelezettségek EU-s szinten történő elfogadását követeli. A petíciót már közel 700 ezren aláírták.
Javítás : a cikkben korábban tévesen írtuk, hogy a holland szenátus már szavazott a CETA ratifikációja ellen.
