Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Diszkrimináció, hogy négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolában tanuló gyerek oktatására

Ez a cikk több mint 5 éves.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnöke, Mendrey László tartott sajtótájékoztatót arra reagálva, hogy

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár november 10-én azt nyilatkozta, az egyházi fenntartású intézmények szakmai teljesítmény terén képesek felvenni a versenyt az államiakkal, sok esetben jobb eredményeket is érnek el azoknál. Az erkölcsi, szellemi nevelés terén pedig vitathatatlanul erősebbek, mint az állami gimnáziumok.

Mendrey elmondta, a közoktatás ügyében érdekeltek régóta aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a Klebelsberg Központhoz tartozó intézmények és az ettől független egyházi iskolák finanszírozásának helyzete túl nagy egyenlőtlenségeket szül a diákok között.

Még a Horn Gyula idejében kötött vatikáni szerződés írja elő, hogy Magyarország biztosítja az egyházi iskolák állami fenntartását, de az oktatási szakértő szerint immáron a diszkrimináció lehetőségét veti fel ez a finanszírozási rendszer.

Jelenleg ugyanis négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolában tanuló diák oktatására: az állami iskolákban ez az összeg 80 ezer, míg az egyházi intézményekben 320 ezer forint.

Mendrey hangsúlyozta: nem azzal van a gond, hogy az egyház maga is költ az iskoláira, így az ő intézményeik több pénzből gazdálkodhatnak.

„Ha a tandíjból többet tudnak fordítani a gyerekre egy egyházi vagy alapítványi iskolában, az az ő dolguk. De az, hogy az állam erre plusz összeget tesz rá, amit a klebelsberges gyerek nem kap meg, az elfogadhatatlan. Mindenkinek 320 ezer forintba kellene kerülnie a közoktatásban” – mondta.

Mendrey továbbá kitért arra a problémára is, hogy az egyházi és alapítványi iskolák megválaszthatják, milyen tankönyvekből szeretnének oktatni, míg az állami intézmények csak abból a két opcióból választhatnak, amit a Klebelsberg Központ, az EMMI és a KELLO Könyvellátó Nonprofit Kft. biztosít számukra. Ezekre a tankönyvekre számos panasz érkezett már minőségbeli problémák és tárgyi tévedések miatt, valamint az alsósok könyveibe többször olyan idézet került, amin a szülők és a pedagógusok megütköztek.

„Ez a veszély nem áll fenn az egyházi és alapítványi iskoláknál, mert a saját pénzükből olyan tankönyvet vásárolnak, amilyet akarnak” – mondta Mendrey.

Hozzátette, jó lenne, ha ugyanezt megtehetnék az állami iskolák pedagógusai is. Szerinte az lenne a helyes, hogy a rendelkezésükre álló keretet kapnák meg, és szabadon dönthetnének arról, hogy azt a pénzt miként kívánják felhasználni.

Mendrey szerint itt is felmerül, hogy nem sérti-e mindez a diszkrimináció tilalmát, ezért szeretnék, hogy az Alkotmánybíróságon napirendre kerüljön a kérdés, és ha úgy ítélik meg, hogy a Nemzeti Köznevelési Törvény alkotmányellenes, akkor tegyék meg a megfelelő lépéseket.

A Mérce kérdésére válaszolva az oktatási szakértő elmondta, károsnak tartja azt is, hogy az egyházi és alapítványi iskolákban van felvételi, mert ezzel is megválogatják, melyik gyerek taníttatására jut több vagy kevesebb pénz.

„Függetlenül attól, hogy milyen iskolába akarta vagy tudta beíratni a szülő a gyerekekét, minden diáknak ugyanazt az oktatást kellene megkapnia” – hangsúlyozta Mendrey.

Maruzsa hétvégi nyilatkozatával kapcsolatban a DK is adott ki közleményt korábban, amelyben arra hívják fel az államtitkár és a kormány figyelmét, hogy a különbség az állami és egyházi iskolák között „nem valami égi csoda és felsőbb hatalom eredménye”. Mint írják, könnyű úgy eredményeket produkálni, hogy ma Magyarországon majdnem négyszer annyi pénz jut egy egyházi iskolai tanulóra, mint egy állami gimnáziumba járó diákra.

A Mendrey által taltott sajtótájékoztatót a Mérce élőben közvetítette, itt lehet visszanézni:

Címlapkép: Mérce