Ma 232-196 arányban a washingtoni Kongresszus képviselőháza úgy döntött, elindítják az alkotmányos vádeljárást a Donald Trump elnök ukrajnai befolyásolási ügye mentén kibontakozó botrány során az ország első embere ellen.
A szavazással elindulhat a választott törvényhozás nyilvánosan zajló vizsgálata Trump ellen. Az információk bekérése, és a tanúk meghallgatása a képviselőházi bizottságokban, főleg a nemzetbiztonsági bizottságban már eddig is folyamatos volt, az eddig rögzített vallomásokat viszont bizalmas anyagként még nem tárták a demokraták a nyilvánosság elé.
A Képviselőház demokrata elnöke, Nancy Pelosi azt mondta, mostani döntésük egyedi, de „sajnálatosan szükséges” a Trump által kialakított helyzet miatt.
A szavazáson minden republikánus képviselő az eljárás ellen voksolt, két demokrata képviselő hozzájuk csatlakozott, míg egy immár független, volt repulikánus, Paul Amash (Michigan), támogatta a határozatot.
A szavazás azt jelenti, hogy a képviselőházi Hírszerzési Bizottság, amelyet a demokrata Adam Schiff elnököl, hamarosan nyilvánosan is meghallgathat és beidézhet bárkit Donald Trump környezetéből, akiknek előbb-utóbb meg kell jelenniük, és eskü alatt válaszolniuk a bizottsági tagok által feltett kérdésekre.
A pontos vád Trump ellen ukrajnai ügye nyomán az, hogy hatalmát arra használja, hogy külföldi bevaatkozással befolyásolja a 2020-as választás eredményeit. Erre utaló, erős jel volt az a Mike Pompeo külügyminiszter által is végighallgatott telefonbeszélgetés, amelyben Trump arra kérte Vologyimir Zelenszkij frissen megválasztott ukrán elnököt, hogy az ország katonai segélye fejében a kijevi főügyész emeljen vádat Joe Biden demokrata elnökjelölti posztért induló volt alelnök fia ellen, annak ukrajnai üzleti ügyei miatt.
Az ügyet több politikai vezető is zsarolásgyanúsnak minősítette, és az elmúlt hetekben kongresszusi vizsgálattal megbízott képviselők már 15 tanút – köztük Fehér Házi alkalmazottakat – is meghallgattak.
Az egyik nemzetbiztonsági Trump-tanácsadó, Tim Morrison vallomástétele után ma le is mondott, a lépést azzal indokolva, hogy vallomása során „jött rá” milyen komoly is az ügy.
Trump a maga részéről boszorkányüldözésnek minősítette a mai döntést, a republikánus képviselőházi frakció vezetője, Kevin McCarthy pedig úgy fogalmazott, a demokraták „azért akarják elmozdítani ezzel a módszerrel Trump elnököt, mert félnek tőle, hogy a választásokon nem tudják legyőzni.”
Az alkotmányos vádeljárást (impeachment) eddig kétszer, Richard Nixon ellen 1974-ben és Bill Clinton ellen 1998-ban indították el. Az első esetben a Watergate-botrány során Nixon inkább az impeachment eljárás befejezése előtt lemondott, Clinton pedig kitöltötte maximális terminusát mielőtt az eljárás befejeződött volna, így mindketten megúszták az esetleges elmozdításukat.
Az impeachment eljárás lényegét Alexander Hamilton alapító politikus, az 1788-as, 65. föderalista levélben magyarázta el, ahol úgy fogalmazott, a vádeljárást kifejezetten olyan ügyben javasolja elnök ellen elindítani, amikor a törvényhozás úgy ítéli meg, azonnali, politikai kárt okozhat a vezető egy tette a társadalomnak. Ez azért fontos, mert az eredeti, hamiltoni értelmezésben nem kell feltétlen illegálisnak lennie egy káros elnöki intézkedésnek ahhoz, hogy amiatt elmozdítsák, ugyanakkor ezt a kárt kell tüzetesen felmérni és megvizsgálni.
A probléma ott van, hogy a „politikai kár” definíciója igen képlékeny és széleskörű lehet.
Az amerikai jogtudomány szerint „érdemes vagy jó tisztviselő” elnök általi elmozdítása miatt el lehet indítani a vádeljárást, és sokan úgy vélik, Trump erre tett kísérletet, mikor Biden politikai támadására próbálta használni Ukrajna feletti befolyását:
