Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Budapestre érkezik. Azzal együtt, hogy egy hét múlva Recep Tayyip Erdoğan török elnök is fővárosunkba látogat, különösen feltűnő, hogy az Orbán-kormány milyen előszeretettel barátkozik olyan vezetőkkel, akik a politikai elnyomás számos eszközét alkalmazzák saját országaikban, de azokon kívül is.

Erdoğanhoz képest viszont Putyin annyiban különleges, hogy az orosz elnök, ahogy a  24.hu fogalmazott kedden, ezen a ponton „mintha hazajárna Orbánhoz”. A cikk rámutat, hogy Putyin és Orbán 2010 óta évente legalább egyszer, de van, hogy többször is találkoznak. Ez az ukrajnai háború kirobbanása óta még feltűnőbbé vált, mivel azóta Putyin jóval ritkábban találkozik a többi uniós tagállam vezetőivel. Ennek következtében az elnök 2014 óta többször járt Budapesten, mint a többi európai fővárosban összesen.

Putyin látogatása kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy mi zajlott Oroszországban az elmúlt hónapokban és jelenleg is.

Szeptember nyolcadikán helyhatósági választásokat tartottak több helyen az országban, például Moszkvában és Szentpéterváron is. A választást megelőzően a moszkvai választási bizottság különböző mondvacsinált indokokkal elutasította több tucat független képviselő-jelölt regisztrációját, aminek következtében nem indulhattak a választáson.

A döntés beindított egy többhónapos tüntetéssorozatot, aminek során a rendőrség és különböző különleges rendőri és katonai alakulatok évek óta nem látott brutalitásssal léptek fel a békés tüntetőkkel szemben Moszkvában és Szentpéterváron egyaránt. A tüntetéseken a letartóztatottak száma összesen meghaladta a 2500 főt. A letartóztatottak többségére csak pénzbírságot róttak ki, de néhány, látszólag véletlenszerűen kiválasztott tüntetőre sokkal súlyosabb sors várt.

Július és szeptember között összesen 17 embert tartóztattak le tömeges zavargások szításáért vagy azokban való részvételért, illetve hivatalos személy elleni erőszakért. Októberben újabb négy embert tartóztattak le hasonló vádak alapján.

A szeptemberi választások előtt egy ideig úgy tűnt, a kezdeti vádakhoz és belengetett börtönbüntetésekhez képest végül a gyakorlatban enyhébben fogják a hatóságok kezelni a „moszkvai ügy” vádlottjait. A választások után azonban egyértelművé vált: a hatóságok mégsem terveznek kesztyűs kézzel bánni a tüntetőkkel.

Az első körben letartóztatott 17 tüntetőből hétnél törölték a vádat és szabadon engedték őket. Ebből a hétből az egyikőjüket, Dmitrij Vasziljevet azok után engedték csak ki az előzetes letartóztatásból, hogy sürgősen kórházba kellett szállítani, miután a börtönben nem biztosították neki a számára szükséges gyógyszerekhez való hozzáférést. A kórházból való távozása óta nem foglalkoztak vele a hatóságok, nem egyértelmű, hogy elengedték-e a vádat vele szemben.

A maradék tízből négyen előzetesben vannak vagy házi őrizetben, egy további vádlottat szabadlábra helyeztek a tárgyalásáig.

Öt vádlottat azonban több év börtönre ítéltek, ezek közül csak az egyik vádlottnál, Pavel Usztyinovnál engedték el a börtönbüntetést a fellebbezése után. Usztyinov ügye óriási felháborodást okozott, számos ismert személyiség, köztük tudósok, színészek és popsztárok is kiálltak az egyébként színészként dolgozó férfi mellett. Usztyinovot eredetileg három és fél év börtönre ítélték hivatalos személy elleni erőszakért, annak ellenére, hogy – több másik vádlotthoz és elítélthez hasonlóan – videófelvételek igazolták, hogy a vád semennyire sem állta meg a helyét. A férfi ugyanis egyedül, békésen álldogált, telefonját nézve az egyik tüntetésen, amikor négy rohamrendőr hirtelen nekirontott, a földre teperve és gumibotokkal ütlegelve őt.

Nem mindenki járt viszont olyan jól, mint Usztyinov.

Jevgenyij Kovalenkót 3 év és 5 hónap börtönre ítélték, mert egy kukát hajított az egyik rendőr irányába. Ivan Podkopajevet 3 évre ítélték, amit aztán 2-re enyhítettek, mert állítólag paprikasprét fújt a rendőrök irányába. Kirill Zsukovot 3 évre ítélték, mert megpróbálta felhúzni az egyik rohamrendőr sisakjának a rostélyát. Danyil Beglecet 2 évre ítélték, mert megfogta egy rendőr karját (egy másik tüntetőről próbálta lehúzni a rendőrt). Vlagyiszlav Szinyica 5 évet kapott egy Twitter-bejegyzésért, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy a poszt tartalma gyűlöletkeltő volt.

Konsztantyin Kotovot 4 évre ítélték, mert néhány hónapon belül többször is részt vett hivatalosan nem engedélyezett tüntetéseken. Kotov ügye azért kirívó, mert ő mindössze a második ember, akit ezzel az indokkal ítéltek el Oroszországban a törvény 2014-es életbe lépése óta. Ahogy több másik elítélt ügyében, úgy az ő esetében se volt a bíróság hajlandó figyelembe venni fontos bizonyítékokat, például egy olyan felvételt, amin látszik, hogy Kotov az egyik tüntetésre, ami beleszámított végül az ítéletébe, nem is tudott megérkezni, mert épphogy kilépett a metróból, máris lerohanta egy csoport rendőr.

Egy dolog egészen egyértelmű: ezek az ítéletek nem valós bűncselekmények következtében születtek. A vádlottak és elítéltek személye teljességgel véletlenszerű, az ítéleteik azonban, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékok szóltak mellettük vagy ellenük, de még attól is függetlenül, hogy bűnösnek vagy ártatlannak vallották magukat, hasonló büntetésekről szóltak. Vannak köztük egyetemi hallgatók, apák, akik most évekig nem látják majd a gyerekeiket, van köztük friss házas is.

Az üzenet pusztán annyi, hogy senki ne merészeljen kiállni a regnáló hatalommal szemben, különben baj lesz.

És nem csak a tüntetőket érte utol a bosszú: az Oroszországi Emberi Jogok Bizottságának elnökét és több másik olyan tagját, akik időnként finoman kritizálni merték a kormányt, különösen a nyári tüntetésekkel és az azt követő koncepciós perekkel kapcsolatban, leváltották. A helyükre Putyinhoz lojális emberek kerültek.

Az eredmény magáért beszél: a Levada független közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint az oroszok harmadik legnagyobb félelme a hatalmi önkény lett, a szeretteik megbetegedése és a világháború után, saját megbetegedésükkel holtversenyben.

Putyin tehát Magyarországra látogat. Látogatása célja ezúttal az, hogy az orosz-magyar gázszerződésről tárgyaljon, ami 2021-ben lejár, valamint a paksi beruházás szerződéseit és a hitelkonstrukciót tárgyalják újra a felek. Szijjártó Péter keddi sajtótájékoztatóján továbbá azt jelentette be, hogy Magyarország űrkutatási projekteket érintő államközi együttműködést készít elő Oroszországgal, amit a Külügyminisztérium 570 millió forinttal fog támogatni. Az Oroszországban zajló politikai elnyomás viszont aligha fog szóba kerülni.