Szijjártó Péter, a folyamatosan a migránsveszéllyel riogató magyar kormány külügyminisztere Bakuban, a Türk Tanács ülésén szólalt meg a közmédiának, miután tárgyalt Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel, többek között Észak-Szíria megszállásáról.
Az egyébként már önmagában elképesztő, hogy – vélhetően – a romantikus finnugor rokonságtagadás és türk származásmítosz talaján állva Magyarországnak megfigyelői státusza van a Türk Tanácsban. Persze lehet úgy is értelmezni, hogy a jelenlegi kormány szívesen üzletel Törökországgal és a szénhidrogénekben gazdag közép-ázsiai országokkal, ehhez pedig egy ekkora blődlit is szívesen bevállal.
Az MTI szerint azt mondta,
„A magyar nemzeti érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába”
valamint azt is, hogy
„Törökország szíriai akcióival kapcsolatban a magyar kormánynak egyetlen dolgot kell figyelembe vennie, a magyar nemzeti érdeket. A magyar nemzeti érdek pedig azt diktálja, hogy kerüljük el, hogy több százezer vagy akár millió illegális bevándorló megjelenjen Magyarország déli határánál, és kerüljük el, hogy több százezer vagy millió illegális bevándorlót erőszakkal kelljen visszatartani Magyarország déli határánál.”
Reagált a török kormány által belengetett „migránsveszélyre” is, miszerint amennyiben az Európai Unió megszállásnak minősíti Észak-Szíria török megszállását, útnak indít 3,6 millió szír menekültet, aztán Európa csináljon velük, amit akar. Mint mondta,
„Ha a kérdést nekünk, magyaroknak úgy teszik fel, hogy mit szeretnénk, ha Törökország visszatelepítené a bevándorlókat Szíriába, vagy megnyitná a kapukat Európa irányába, akkor a mi válaszunk egyértelmű: Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába, és ne nyissa meg az Európára nyíló kapukat négymillió bevándorló előtt”.
Ne feledjük, hogy itt valójában arról van szó, hogy Törökország nagyon nem akarja, hogy a határai mentén egyre önállóbb Rojava, a kurd népállam megmutassa, hogy létezhet állama a kisebbségnek, mellyel országa igen mostohán bánik.
Ráadásul ha valóban a kurd területekre telepíti a jelenleg Törökországban élő, túlnyomórészt szíriai arab menekülteket, akkor azzal legalább évtizedekre be is betonoz egy etnikai konfliktust a térségben, melyből akár profitálhat is egyébként politikailag a jelenlegi vezetés, tekintve hogy Szíria területére fog esni.
Cserébe a „biztonságos pufferzóna” stabilitásának helyreállítása bármikor ürügyként szolgálhat egy katonai beavatkozáshoz, melynek eredményeként tovább ritkíthatja majd a kurdokat – amit egyébként Erdogan nacionalista támogatói is üdvözölni fognak, valahányszor így tesz.
Az meg már csak hab a tortán, hogy ezzel napjaink egyik legígéretesebb baloldali kísérletét verik szét, miközben állítólag megpróbálnak békés lakhelyet teremteni, azoknak, akiknek el kellett menekülniük Szíriából.
Azonban ne legyen illúziónk: a még több vérontás még több élhetetlen helyet, ezzel pedig még több menekültet fog kitermelni. Ahogy az is, hogy jelenleg Rojavának arra kell erőforrásokat fordítania, hogy a támadó török hadsereget próbálja meg feltartóztatni, ezért a börtönökből rengeteg elfogott dzsihadista szabadul ki, akik, vígan alakíthatják újra a szervezeteket, melyek borzalmas bűnöket követnek el a hitre és vallásra hivatkozva, esetleg csatlakozhatnak is a létezőkhöz.
Hovatovább Törökország ezeket a szervezeteket használja, hogy a szekuláris kurd szocialista állam és lakói ellen küzdjön, akik létrehozták a legigazságosabb közösséget a véráztatta Közel-Keleten, ahol a nők is rendelkeznek a férfiakéhoz hasonló jogokkal, és akik körömszakadtáig küzdöttek az Iszlám Állam terrorja ellen.
A magyar kormány pedig inkább tetteti magát hülyének, és hagyja figyelmen kívül a török megszállás előre láthatóan borzalmas következményeit.
Ugyanis a magyar kormány nem hülye, csak éppen semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy morális vagy más alapon elítélje a mészárlást és a másik nép leigázását – biztos kevés köztük a székely.
Egyrészt gondolhatunk arra, hogy tényleg rettegnek az Erdoğan által bejelentett 3,6 millió szír embertársunktól, és attól, hogy „több százezer vagy millió illegális bevándorlót erőszakkal kelljen visszatartani Magyarország déli határánál” – és itt vegyük észre, hogy véletlenül sem arról van szó, hogy segítséget kellene nyújtani ennyi rászoruló emberre.
Ezzel szemben teljesen természetesnek tekinti, hogy erőszakkal kellene az embereket visszatartani (gondolom már megvannak az elképzelések, milyenek lesznek a géppuskafészkek a kerítés mellett), az pedig jobban néz ki, hogyha ez a bizonyos erőszak ki van szervezve Törökországnak, és ott tartják vissza az embereket.
Amiben egyébként a nagyszerű és humánus Németország is érdekelt például, épp emiatt kérdés is, meddig fogja fenntartani a Törökországba irányuló fegyverexport tilalmát. Az más tészta, hogy Nagy-Britannia szintén felfüggesztette fegyverexportját, őket egyébként a földrajzi elhelyezkedés és a brexit miatt talán nehezebb egy kicsit a szabadjára engedett emberevő migránsokkal riogatni.
Másrészt a magyar gazdasági és politikai elitnek nagyon is fontos, hogy jóban legyenek Törökországgal.
Ugyanis a török politikai vezetéshez közel álló gazdasági elittel a magyar politikai vezetéstől alig elválasztható magyar gazdasági elit kiváló kapcsolatokat ápol, és valószínűleg esze ágában sincs ezeket egy esetleges politikai egymásnak feszülés negatív hatásainak kitenni.
Ahogy az ideológiai társutasság is fontos, Orbán Viktor miniszterelnök többször elismerően nyilatkozott az erdoğani illiberális államról, a kurdok elnyomása, a terror elleni harcra hivatkozva pedig belefér ebbe.
Miközben pedig a külügyminiszter nagyon szépen, világosan kifejtette, hogy egy igazán rövidlátó és moráltalan kormány tagjaként kizárólag a vélelmezett magyar érdekeket tartja szem előtt – legyen bármi is az a bizonyos magyar érdek – segítségnyújtásra hivatkozik, melyet Szíriában is hajlandó megadni – a Törököknek, egy esetleges újjáépítésben.
„Ez a mi politikánk: a segítséget vigyük oda, ahol a baj van, és ne a bajt hozzuk oda, ahol nincs baj”.
Ami azért a cinizmus netovábbja.
Hisz Észak-Szíriába, Rojavába a török beavatkozás, esetleg magyar kollaborációval, biztos hogy nem fog segíteni az egyébként is nehéz helyzetben lévő Rojaván.
A bajt pedig bizonyosan nem azzal hozzák, ha szükséget szenvedőkön segítenek.
Az attól lesz, ha ketrecekbe zárják és éheztetik őket, vagy tankokkal törnek rájuk, miközben a szocializmust építik.
