Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás állása 100%-os feldolgozottságnál
50,86%
KARÁCSONY GERGELY
44,1%
TARLÓS ISTVÁN
4,46%
PUZSÉR RÓBERT
Budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 100%
Megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 100%
Kattints ide a részletekért!

Uniós biztosi meghallgatások: mire számíthatunk a foglalkoztatás- és szociálpolitika terén?

Az új foglalkoztatási biztos portfóliójában háttérbe szorultak a szociális ügyek, és egy újonnan kialakított biztosi pozíció lesz felelős az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ügyekért. A foglalkoztatási biztos-jelölt és az esélyegyenlőségi biztos-jelölt meghallgatása a héten zajlott le, mindkét jelölt stabil és számítani lehet a megválasztásukra.

Az új Európai Bizottsági szerkezet némi kirakósjátékra kényszeríti azokat, akik szeretnék összeszedni, hova kerültek a foglalkoztatási- és szociális ügyek az új Biztosok Kollégiumán belül. Ursula von der Leyen programja alapján egyelőre néhány megállapítást tehetünk.

A program középpontjába összességében a gazdasági innováció és a biztonságpolitika került, a szegénység és jövedelemegyenlőtlenség felszámolása ugyan említésre kerül, de közel sincs a legfontosabb prioritások között.

Ezzel együtt van néhány konkrét ígéret a területen, amelyek évek óta a fiókban hevernek és megvalósításuk ígéretesnek mutatkozik a következő öt évben.

Szociális kérdésekben nem lesz harmonizációs láz

Az Európai foglalkoztatás és szociális biztosi portfolió kiüresedett, és a Juncker-bizottságban Marianne Thyssen által betöltött „foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős” biztosi megnevezés egészen egyszerűen foglalkoztatásügyi biztossá redukálódott.

A biztosi meghallgatáson Nicolas Schmit, 2009 óta luxemburgi foglalkoztatásügyi miniszter mutatta be elképzeléseit a foglalkoztatásügyi biztosi portfolióról. A korábbi portfolió megnevezés ugyan részben kommunikációs célokat szolgált, azonban a szociális ügyek teljes eltünése a meghallgatáson adott válaszok fényében is tartalmi változásnak tűnik. A biztos jelölt a meghallgatáson a parlamenti képviselők konkrét kérdéseire kitérő választ adott, és egyelőre úgy tűnik, hogy a biztos-jelöltnek nincsenek személyes szakpolitikai ambíciói, illetve nem készül karakteres biztosi szerepre az intézmények közötti és az intézményen belüli politikai életben.

Több alkalommal rákérdeztek a képviselők az európai minimálbér és minimál jövedelem ügyére. A jó hír az, hogy mind a biztos-jelölt, mind pedig a bizottsági-elnöki program foglalkozik a kérdésekkel, tehát számíthatunk rá, hogy valami történik majd az ügyben, a részletek azonban még homályosak.

A sajnálatos viszont az, hogy a biztos-jelölt többször is határozottan jelezte, hogy általában semmilyen ügyben, és így a minimálbér kérdésében sem kíván szembemenni a tagállami hagyományokkal, tehát jelentős harmonizációra nem számíthatunk.

A szabályozás logikája oly mértékben eltérő a tagállamokban, hogy általában a legrugalmasabban meghatározott számítási módszer vagy logika is tagországi össztűz alá kerül. Vagy azért, mert – így az északi országokban – ez a kérdés az érdekképviseleti szervezetek privilégiuma, vagy azért, mert a szabályozott bérharmonizáció belehasít az olcsó munkaerőre épített gazdaságpolitikai stratégiájába, melyet Magyarország is gyakorol.

A konfliktus legvilágosabban a külföldi kiküldetésben dolgozók bérszabályozása során merült fel az elmúlt években. A keleti tagállamok védték az alacsony bérek adta gazdasági előnyt, míg a nyugati országok az „egyenlő munka, egyenlő bér” elvével védték a saját munkaerőpiacaikat. Ez utóbbi olyan szempontból mégiscsak előnyös lehetne a magyar munkaerőpiacnak is, hogy felfele tartó versenyre kényszeríti a társadalmakat.

Eddig nem sikerült hatékonyan megoldani, hogy egyenlő hatékonysággal működjenek a dolgozói szegénységet felszámoló alrendszerek, a biztos-jelölt pedig csak annyit ígért, hogy azokban az országokban is lesz minimálbér szabályozás, ahol jelenleg semmilyen nincs.

Hasonló ambíció hiány jele, hogy a biztos nem köteleződött el a baloldal által régóta szorgalmazott Minimál Jövedelem Irányelv kezdeményezése mellett, amely a munkaerőpiacról kiszorulókat is védené. A kérdés a legnagyobb valószínűség szerint szintén a tagállami sokféleség problémájába fog ütközni, pedig egy 2015-ös bizottsági tanulmány szerint a legtöbb EU tagországban nem működnek hatékonyan a vonatkozó szabályozások. A biztos-jelölt úgy vélte, hogy a minimál-jövedelem esetében a „benchmarking” jelenti az előrevezető utat. A „benchmarking” a semminél ugyan valamivel jobb, de meglehetősen gyenge harmonizációs eszköz, mely kitűzi az elérendő szakpolitikai célt, de nem határozza meg, hogy milyen módon kell megvalósítani azt. Mindkét esetben elsősorban a Tanács többségének a meggyőzése lesz a következő öt év politikai feladata, amire a biztos-jelölt egyelőre nem tűnt felkészültnek.

Azon kevés pontok, melyek konkrétumot tartalmaztak mind Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelölti programjából kiemelt javaslatok voltak.

A biztos megerősítette, hogy támogatja az Európai Munkanélküli Segély kezdeményezést, mely a krízishelyzetben lévő tagországok ellátórendszerét hivatott kisegíteni, és még az Andor-kabinet egyik sok port felkavaró javaslataként vetődött fel a válság utáni években.

A leggyakrabban (főleg a pénzügyi, versenyjogi és adózási kérdésekért felelős ECON bizottság tagjaiban) felmerülő kétely, hogy a tagországok visszaélnek majd az Unió által biztosított védőhálóval, azonban a biztos-jelölt felkészülten és meggyőzően kezelte az aggodalmat, miszerint ez remekül kezelhető a programot aktiváló indikátorok megfelelő beállításával. Talán most a gazdasági ciklus csúcspontján és az újabb szűkesztendőkre készülve a döntéshozók nyitottabbak lesznek a gazdasági sokkokat tompító európai eszközök megfontolására.

Új biztos az esélyegyenlőségért

A korábbi Thyssen portfolio másik részét egy újonnan létrehozott biztosi pozícióhoz delegálták. Az új „Egyenlőség” biztosi portfoliót Helena Dalli, Málta korábbi Európai ügyekért felelős minisztere kapja a jelek szerint. Míg a szociális ügyek alulreprezentálása sajnálatos lépés volt, addig ez az új biztosi pozíció egy üdvözlendő kezdeményezés és összhangban van az elnök-jelölt programjában szereplő programpontokkal.

A program kiemelt hangsúlyt fektet a jog előtti egyenlőségre, és antidiszkriminációra, elsősorban a nemek közötti egyenlőség terén. Ami azt illeti, a Zöld frakció nevében felszólaló svéd képviselő (Alice Bah Kuhnke) rá is kérdezett az etnikai vagy vallási alapon történő diszkrimináció hiányára.

A biztos-jelölt azzal reagált, hogy a horizontális Antidiszkriminációs-irányelv újraéledését fogja szorgalmazni. Az irányelvet a Tanács blokkolja immáron 11 éve, elfogadásához egyhangú támogatásra van szükség, és kérdés az október 21-i EPSCO tanácskozás (vagyis az uniós  foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi minisztereinek ülése) napirendjén lesz.

Ezen felül az elnöki program és a biztos-jelölt is hangsúlyozott néhány konkrét tervet, melyre számítani lehet a következő években. A Nők a vezető testületekben-irányelv 2012-ben került az asztalra, és a Parlament támogatása ellenére, szintén a Tanács miatt nem került még elfogadásra. A biztos-jelölt az előző Bizottsághoz hasonlóan ígéretet tett, hogy dolgozni fog a javaslat elfogadásán a Tanáccsal együtt, azonban konkrét megvalósítási tervet nem mutatott be.

Dalli bemutatkozása személyes ambíció terén sokkal meggyőzőbb volt Schmiténél. Saját bevezetőjében említést tett arról, hogy a nők elleni erőszak elleni fellépés, az Isztambuli Egyezmény EU általi elfogadásán kíván dolgozni, illetve propagálni fogja a bér-átláthatóság ügyét a nemek közötti bér-egyenlőtlenség felszámolása érdekében. A biztos-jelölt sokkal felkészültebbnek tűnt a Tanáccsal való munkára, és sokkal ambíciózusabbnak látszott a vonakodó tagországok meggyőzését illetően.

Összességében bizakodóak lehetünk a foglalkoztatási- és szociális ügyekért felelős bizottsági munkával kapcsolatban, számos régóta dédelgetett javaslat kaphat most új erőre. Reménykedjünk benne, hogy a következő öt évet nem zilálják szét brexitek meg Trumpok, amik az előző ciklus összes szociálpolitikai ambícióját évekre a szőnyeg alá söpörték. Vagy legalább reménykedjünk abban, hogy a politikai közeg hozzászokott a meglepetésszerű politikai változásokhoz, és a felvázolt terveket akkor is megvalósítja, ha közben kétfarkú kutya nyeri az amerikai elnökválasztást.

Címlapkép: Dobrev Klára facebook-oldala
Olvass tovább!