Az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI) összeférhetetlenséget állapított meg Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között.
Szeptember 9-én mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosjelöltek végleges névsorát, amelyből kiderült, hogy a magyar jelölt a kissé kacifántos utat bejáró Trócsányi László, aki volt már a Néppárt alelnök-jelöltje is, személye azonban akkora ellenállást váltott ki, hogy a voksolást inkább elnapolták. Ezután derült ki, hogy inkább mégis az Európai Bizottságba ültetnék be, ám sokáig az sem volt teljesen biztos, hogy melyik pozíciót kapja meg. Végül úgy tűnt, hogy a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót ajánlották fel neki, ehhez azonban előbb annak a jogi szakbizottságnak is rá kellene bólintania a jelölésre, amely a következő Európai Bizottság tagjainak pénzügyi érdekeltségeit vizsgálja.
Trócsányi László egyébként több mint 10 éve felfüggesztette jogi praxisát, a nevével fémjelzett ügyvédi iroda azonban nem csak sikerrel pályázott kormányzati megrendelésekre, ám emellett ellátta a bankok képviseletét is a hitelkárosultakkal szemben. Vagyis miközben Trócsányi annak a kormánynak volt igazságügyi minisztere, amely a devizahitelesek megmentését hirdette égen-földön, miközben ügyvédi irodája éppen ennek ellenkezőjéért dolgozott.
Trócsányi László 2019-es záró vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy 0 százalékos tulajdonrésze van az ügyvédi irodában és a nyereségből sem részesül, az egy évvel korábbi, 2018-as vagyonnyilatkozatban viszont még 12,62 százalékos részesedés szerepel, amiről azóta mondott le.
Trócsányit hétfőn hallgatták meg, méghozzá azért, hogy tisztázza az általa alapított ügyvédi irodához fűződő viszonyát, és beszámoljon az iroda kormányzati megrendeléseiről.
És bár a meghallgatás után Trócsányi azt nyilatkozta, hogy minden kérdésre transzparens módon válaszolt, a bizottság végül 11 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett összeférhetetlenséget állapított meg személyével szemben. A volt igazságügyi miniszter szerint ügyében minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született, amellyel szemben megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Frissítés 10.45:
A Népszava birtokába jutott az a hivatalos levél, amelyben a bizottság tájékoztatta az EP elnökét aggályairól. Négy pontban foglalták össze kétségeiket Trócsányival kapcsolatban:
- a biztosjelölt többszörös és egyértelmű részvétele a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenységében;
- Oroszországhoz fűződő kapcsolata, különös tekintettel igazságügyi miniszterként betöltött szerepére orosz gyanúsítottak Oroszországnak történő kiadatásában, akiket utólag ott szabadon engedtek az USA előzetes kiadatási kérelme ellenére;
- igazságügyi miniszterként vállalt szerepe abban, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodáé lehetett a Paks II. atomerőművel kapcsolatos 2018. évi (a Miniszterelnökséggel kötött — a szerk.) szerződés, az összeférhetetlenségi záradék ellenére;
- a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda társtulajdonosának kinevezése az igazságügyi miniszter személyi tanácsadójának abban az időben, amikor a biztosjelölt továbbra is a cég 12,6% -át birtokolta.
A Momentum viszont azt írta: ők úgy tudják, Trócsányi a bizottságnak azt állította, az elmúlt 10 évben nem volt tulajdonrésze az ügyvédi irodájában, „időközben azonban eljutott a bizottsághoz Trócsányi 2018-as magyarországi vagyonbevallása, amelyben még résztulajdonosként szerepelt”, ráadásul arról sem számolt be nekik, hogy az iroda kormányzati megbízásokat vállalt.
Nem csak Trócsányi László került kellemetlen helyzetbe: a bizottság a román biztosjelöltet is leszavazta. Rovana Plumb a közlekedési portfóliót kapta volna meg, de nem számolt el két, összesen egymillió euró, vagyis több mint háromszázmillió forint értékű kölcsönnel. Az egyik hitelből ingatlant vásárolt, a másikból a saját pártját támogatta.
A Népszava információi szerint azonban a magyar és a román biztosjelölt ismét reménykedhet: az Európai Parlament elnöke csütörtök este arra kérte a képviselő-testület jogi bizottságát (JURI), hogy tárgyalja újra mindkettőjük összeférhetetlenségéről hozott ajánlását.
David Sassoli elnök szóvivője be is jelentette: a JURI hétfő délelőtt ül össze ismét. A Twitter-bejegyzés alapján arra lehet következtetni, hogy a szakbizottság véleménye némileg hiányosnak találtatott, mert nem tisztázza a képviselők aggályait, és nem fogalmazza meg világosan a javaslataikat.
A Népszava információi szerint a bizottság mindkét jelölt esetében arra a következtetésre jutott, hogy „nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében”. Sassoli és Ursula von der Leyen tegnap telefonon egyeztetett a JURI döntéseiről,
egyes értesülések szerint az sem kizárt, hogy a szavazást meg fogják ismételni.
Az biztos, hogy Trócsányi számíthat még kellemetlen csörtékre akkor is, ha a jogi bizottság esetlegesen megváltoztatja döntését – korábban például Ujhelyi István szocialista EP-képviselő is jelezte, hogy nem szavazza meg egy olyan Európai Bizottság felállítását, amelynek Trócsányi is tagja.
Ellenben Hollik István kormányszóvivő korábban úgy vélte: „A magyar diplomácia és egész Magyarország sikere, hogy Trócsányi Lászlót ilyen fontos területet jelentő biztosi posztra jelölték.”
via Népszava
