Nemcsak Magyarország egyes régióit, de még a főváros egyes kerületeit is szinte világok választják el egymástól, ha az ott lakók átlagos, várható élettartamainak adatait vetjük össze egymással. Ez derült ki a 24.hu ma közzétett elemzéséből.
Míg az eddig is jobbára ismert volt, hogy Magyarország egyes régióiban a Nyugat-Európára jellemző 80 év feletti születéskor várható élettartamot közelítő adathoz közelítenek a számok, addig Északkelet-Magyarország, vagy az Észak-Alföld továbbra is inkább Eurázsia keleti felére hasonlító élettartamot, életminőségi mutatókat produkál.
A régiók között Budapest általában, mint a legelőnyösebb helyek között szerepel a születéskror várható élettartam tükrében. Azonban ha még egyetlen szinttel lejjebb megyünk, és ugyanezt a képet kerületek szintjére nagyítjuk, azok között óriási eltérések figyelhetőek meg.
Egyértelmű határ húzódik a budai oldal és az V. kerület, valamint a többi, pesti kerület átlagos várható élettartam-adata között: előbbi városrészekben tovább, míg utóbbiakban szinte kivétel nélkül kevesebb ideig élnek az emberek.
Ábrák: 24.hu
A budai oldalon kiemelkedő adatot produkált a II. és XII., valamint az I. kerület, itt a születéskor várható életkor mindenhol 80-81 év körül van. A 2016-18 közötti adatok szerint a listát toronymagasan a II. kerületi nők vezetik 82,9 évvel, a legutolsó helyen pedig a józsefvárosi férfiak állnak, 70 év várható élettartammal.
A 24.hui is kiemeli, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a Duna bal partján Nagy-Britannia születéskor várható átlagos életkora a jellemző, addig a pesti oldal külvárosiasabb részein Nyugat-Szamoa és Macedónia átlagszámait érték csak el az emberek.
Továbbra is számottevő a különbség a férfiak és nők várható élettartama között, nagyjából 4-5 év, ugyanakkor a budapesti kerületek közötti, drasztikus eltéréseket sem a levegőminőség, sem pedig egyéb, külső természeti körülmények nem magyarázzák meg, előbbi adat pedig a teljes főváros területén is nagyjából egyenletes.
Van azonban egy összefüggés, amely a várható élettartam és a vagyoni egyenlőtlenségek egyértelmű összefüggését mutatja. A GKI Budapest kerületeiről készült vásárlóerő-térképét a várható élettartam-térképre vetítve ugyanis a a 24.hu megállapította, a két adat között egyértelmű összefüggés állhat fenn, tehát alacsonyabb vásárolóerőnél mind a férfiak, mind életkora is átlagosan rövidebb.
Molnár László, a GKI vezérigazgatója a hírportálnak elmondta, a vásárlóerő valóban a budapestiek életmódjáról megtudható egyik legjellemzőbb adat. Azonban hozzátette, az sem mindegy például, hogy a vásárlóerőhöz melyik kerületben hogyan viszonyulnak az ingatlanárak.
Az ingatlanpiac átrendeződése az elmúlt évtizedben egyes budapesti kerületek lakosságát nagyon nagy mértékben kicserélte, és mivel a drágább kerületeket csak az igazán gazdagok engedhetik meg ma már maguknak, egyszerűen mind a vagyonosak, mind pedig a legszegényebbek számára zárványok alakultak ki a városon belül. A legszegényebbek zárványairól, szegregátumairól pedig elmondható, hogy ott mind az életkörülmények (zsúfoltság, köztisztaság), mind pedig eleve az ott élők életvitele (sokkal több, munkával töltött óra), kihat a várható élettartam-adatra.
Wéber András, a KSH népesedési és népesedéspolitikai főosztályának elemzője mindehhez hozzátette, a legfontosabb ügy azonban az, melyik városrészben, kerületben milyen szinten áll a lakók egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Molnár László ehhez hozzátette, az egészségesebb életvitel, táplálkozás mellett az talán a legfontosabb tényező, hogy ahol a vagyoni helyzet., vásárlóerő jellemzően lehetővé teszi a drága, magánegészségügyi biztosítást és ellátást, ott igazán kiugró a várható élettartam-adat is.
Mindezek a tendenciák országosan is megfigyelhetőek a legújabb számokból. Itt még feltűnőbb az, hogy a romák várható életkora országosan továbbra is jóval alacsonyabb, mint a nem romáké.
A 2016 és 2018 közötti adatok egyébként a budapesti kerületek egy jó részében 1%-kal jobbak mint a tíz évvel ezelőttiek, csupán a 8. kerületben romlottak 0,2%-ot, ezeket az adatokat azonban az ingtalanár-emelkedés miatti átrendeződések is részben magyarázhatják, főként azonban a gazdasági recessziós korszak után fellendülésről tanúskodnak.
A budapesti trendek ezek alapján egyre kevésbé térnek el azoktól a városfejlődési folyamatoktól, amelyeket Észak-Amerikában is ki lehet mutatni. A CDC 2018 végi USA-ra vonatkozó népszámlálási statisztikájának várható élettartamra vonatkozó adatai is azt mutatják, hogy a a vagyoni egyenlőtlenségek egyik legfontosabb mérőszámává az egészségügyi szolgáltatásokhoz, kórházakhoz és biztosításhoz való hozzáférés vált, ezek alapján pedig az egyes városrészek, negyedek közötti különbségek radikálisan kiéleződtek a lakók átlagos vagyoni helyzete alapján.
